Grendel-portrék sokszínűsége

„Grendel Lajos (1948–2018) Kossuth-díjas iró, publicista, az MMA rendes tagja, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője születésének 75. évfordulójára emlékezve” készült el az a tárlat, amelyet Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának az elnöke nyitott meg. 

Hodossy Gyula jelezte, hogy „a pályázó művészektől elsősorban a Grendel Lajos regényeiben megjelenő nemzedéki nemzetiségi sors- és létproblémákat feldolgozó, a korra jellemző, Közép-Európát átszövő abszurditásokat bemutató témájú alkotásokat, valamint Grendel portrékat vártak. A pályázati felhívásra határon túli magyar, felvidéki, vajdasági, erdélyi, valamint romániai és a diaszpórában élő cseh alkotók is küldtek be pályamunkákat. A pályázati munkák értékelése egyrészt képzőművészeti, másrészt irodalomtörténeti szempontokat figyelembe véve történt meg.”

A tárlatot magát Tóth László József Attila-díjas költő, író mutatta be a megjelent közönségnek. 

„A legmagasabb magyar és szlovák állami, illetve irodalmi dijakkal kitüntetett Grendel Lajos személyében aki születésének idei 75., illetve halálának 5. évfordulója meghirdetett képzőművészeti pályázatra beérkezett pályaművekből rendezett kiállítás megnyitójára ma, itt, a Csallóközi Múzeum kiállítási csarnokában összegyűltünk köztudomásúlag azt a csehszlovákiai, szlovákiai magyar írót tisztelhettük, tisztelhetjük, aki a múlt század 1980-as éveitől elsőként törte át a kisebbségi-létbe szorítottság falait, s vált az egyetemes magyar irodalom és irodalmi értékrend elismert, kanonizált és kánonformáló alkotójává” – fogalmazott Grendelről Tóth, hozzátéve, hogy „egyedüliként szlovákiai magyar író létére kora szlovák irodalmi és közéletének is nemcsak egyenrangú, hanem kiemelkedő alkotójává, szereplőjévé tudott válni. Ami összmagyar viszonylatban is páratlan, hogy valakit két, a magyar mellett egy más nyelvű, sőt három, a magyar, a szlovákiai magyar és a szlovák irodalom is a magáénak valljon és annak meghatározó alkotói között tartson számon.”

Tóth László értékelve a figyelemre méltó életpálya szakaszait összegezve azt is kiemelte a tárlat kapcsán, hogy „e mostani kiállításon annak lehetünk tanúi, a képzőművészet egyetemes nyelvén és eszközeivel hányféle megközelítése, értelmezése lehet írói világának, felfogásának, világképének. Pontosabban ez az 1900-as évek közép-európai történéseinek abszurdjában írónk telitalálatos szóleleményével: abszurdisztáni világában gyökerező szemlélete hányféle kifejezést nyerhet napjaink, már irónk utáni valóságában. Illetve itt, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum által biztosított közösségi térben, ahol annak is szemtanúi lehetünk, milyen narrativával és hogyan beszélhetjük el és tehetjük a magunkévá egymás történeteit, még ha azok egymástól bizonyos értelemben független valóságokat mondanak is el.”

„Pályázati felhívásunkra meglepően sok arckép, illetve karikatúra született Grendelről. Ami felvetette bennem a kérdést: nem a könnyebbik megoldást jelenti-e ez? Ám rögtön észre kellett vennem azt is, hányféle Grendel-arc néz vissza ránk ezekről a falakról... És látnom kell: ugyanannyi, ahányan nézik őt. Azazhogy egyetlen arcnak is hányféle olvasata, és ugyanannak a valóságnak is hányféle értelmezése lehetséges... Ami esetünkben azt is jelenti: annyi, ahány olvasója-értelmezője van világunknak, valóságunknak és írónknak: Grendel Lajosnak...” – összegezte.

Hodossy Gyula a tárlat anyagának pályázati elbírásásáról is szólt, elmondva, hogy annak védnöke Tőzsér Árpád Kossuth- és József Attila-dijas költő, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja volt, illetve a zsűrit a következő tagok alkották: Tóth László Illyés Gyula- és József Attila-díjas költö, műfordító, az MMA levelező tagja, dr. habil. Szunyogh László Ferenczy Béni-díjas szobrászművész, Novotny Tihamér művészeti író, szerkesztő, a családot képviselő Grendel Ágota (aki a tárlatnyitón is részt vett), illetve Miglinczi Éva művészettörténész, a projekt művészeti menedzsere.

Hozzátette, hogy a zsűri döntése nyoman 58 alkotótól 82 művet emeltek ki, s „a képzőművészeti anyagot izgalmassá teszi a Grendel-portrék sokszínűsége, illetve az, hogy a képzőművészek a grendeli verbalitást miként fordítják át a vizualitás nyelvére”, majd az SZMÍT elnöke Tőzsér Árpád védnöki elismerését adta át, tolmácsolva a jeles író szavati:

„Kopócs Tibor munkája (Hazám Abszurdisztán) az egész Grendel-univerzumot tartalmazza: tele van iróniával, a világ intellektuális látásával, kritikával filozófiákkal, sztoicizmussal és az élet szeretetével. De ha az alkotója azt a címet adta volna a műnek, hogy a malomellenőr – Mészáros Sándor mondta egyszer Grendelről, hogy inkább néz ki kedélyes malomellenőrnek, mint írónak –, Grendeltől függetlenül is lenne mondanivalója. Jelentése egzisztenciális, tehát egyetemes. Védnöki jogommal élve, Kopócs Tibor alkotását védnöki különdíjra javasolom.”

A tárlat 2023. november 4-éig látogatható.