Back to top

Ez egy olyan feladat, amit Istentől kaptunk

Publikálva: 2022, március 1 - 12:43
Dunaszerdahelyen épül fel a magyar kormány anyagi támogatásával a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 2016-ban elindított óvodaprogramjának a 24. intézménye. A zöldmezős beruházás elöreláthatólag augusztusra készül el. A három csoportszobás, hatvan férőhelyes magyar nevelési nyelvű óvoda várhatóan 2023-ban kezdi meg működését. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programba való bekapcsolódásról, az indulási nehézségekről, az óvoda pedagógiai programjáról Görözdi Zsolt lelkipásztorral beszélgetünk.
Ez egy olyan feladat, amit Istentől kaptunk

Dunaszerdahelyen kilenc önkormányzati, egy katolikus és három magánóvoda működik. Miért van szükség még egy újabbra, illetve miért kívánt élni az egyházközség a program adta lehetőséggel?

A református egyház a XVI. századtól, tehát már a megalakulásától kezdve mindig odafigyelt a környezetére, annak felemelésére, támogatására, s ebben különös szerepet kapott az oktatás. Már a reformátorok is fontosnak tartották a minőségű oktatást, mert úgy gondolták, hogy az egy szükséges befektetés a jövőbe, még akkor is, ha az óriási anyagi áldozatokkal  jár. Gondoljunk csak arra, hogy egyházunk gyülekezetei saját maguk által támogatott felekezeti iskolákat tartottak fönn. Ez a hagyomány valamilyen szinten az összes református gyülekezetben él a mai napig is.

A dunaszerdahelyi gyülekezetnek ilyen lehetőségei nem voltak korábban. Bár, amikor anyaegyházközséggé nyilvánították 1941-ben, akkor azonnal megfogalmazódott a vágy egy felekezeti iskola megnyitására. Ez sajnos akkor nem valósult meg, de a kommunizmusban erre még kevésbé volt lehetőség, egészen mostanáig, amikor a magyar állam által meghirdetett Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programba a gyülekezetünk is bekapcsolódott.

A bekapcsolódásunknak is van előzménye, hiszen Dunaszerdahelyen számos óvoda működik. A református óvodák alapításánál egyházunk vezetése feltételül szabta, hogy az csak akkor valósuljon meg, ha az egyházközségek kezdeményezését a helyi önkormányzatok elvileg támogatják. Amikor a presbitériumunk jóváhagyta az óvoda indításának a gondolatát, felkerestük a városi hivatal Közoktatási, szociális, sport és kulturális főosztályát, ahol az adatok azt mutatták, hogy bölcsődére nem, de  magyar nevelési nyelvű óvodára viszont lenne igény, hiszen abból csak kettő van a városban, a többi vegyes, vagy teljesen szlovák nyelvű. Ennek alapján indultunk el a projekt megvalósítása felé, tehát nem a közakarattal ellentétben, hanem egyfajta szükségből is, másrészt pedig élve azzal a lehetőséggel, hogy ebbe mi is bekapcsolódjunk.

Elvárt is volt az egyház vezetése részéről, hogy mint városi gyülekezet bekapcsolódjanak ebbe a programba?

Ennek több összetevője is van. Egyrészt szükséges azt is tudni, hogy nemzetiségileg mit jelent egy magyar óvodának a jelenléte az adott településen. Dunaszerdahely látszólag nagyon jól el van látva ezen a területen, de hogyha egy kicsit megkaparjuk a felszínt, látjuk, hogy nagyon sok magyar gyereket íratnak be a szüleik szlovák óvodába. Aztán szlovák iskolában folytatják, tehát nem anyanyelvűben. Vagyis ebből a szempontból is szükséges a magyar óvoda.

A dunaszerdahelyi gyülekezet még a 2017-ben megtartott egyházközségi közgyűlés keretében fejezte ki szándékát az óvoda alapítása mellett. Milyen lehetőségekben gondolkodtak kezdetekben? Már rögtön az elején felmerült egy zöldmezős beruházás gondolata vagy inkább egy meglévő önkormányzati óvoda átvételét szorgalmazták?

Ezt a döntést egyrészt örömmel hoztuk meg, hiszen óriási lehetőség egy olyan programban részt venni, amiről nem is álmodtunk, de mégis erre lehetőség adódott. Másrészt pedig nagyon nagy félelmekkel indulunk neki, hiszen rengeteg bizonytalansági faktort hordoz magában egy intézménynek a felépítése, majd fenntartása.

Éppen ezért vetettük fel a város illetékeseinek azt, hogy esetleg szívesen átvennénk az egyik óvodát, amelyet kibővítenénk, illetve modernizálnánk az épületet és a berendezéseket. De amennyiben ez nem elfogadható, akkor egy zöldmezős beruházásban valósítjuk meg az óvodai projektünket. A város inkább ez utóbbit támogatta, s erre vonatkozólag kaptunk tőlük tanácsot és hasznos segítö útmutatást is.

Végül maradt a zöldmezős beruházás. A református templommal egybeépitett gyülekezeti ház és parókia csak egy nagyobb udvarral rendelkezik, az egyházközségnek pedig nincs másutt telke. Kínálkozott lehetőség arra, hogy közel a templomhoz épüljön fel az óvoda?

Természetesen szerettük volna, ha valamelyik templom melletti telken valósult volna meg egy ilyen zöldmezős beruházás, de ez nem talált pozitív visszhangra. S mivel az óvoda egyféle szolgálat is lesz a város felé, ezért az önkormányzatot kértük arra, hogy ajánljon föl olyan telket megvételre, amely a legmegfelelőbb lenne egy leendő óvoda számára. Ezért esett a választás a város részéről arra a helyre, amin már épül is az óvoda.

Mennyire volt partner a város a megfelelő telek kiválasztásában? Több ajánlatot is kaptak, vagy csak egyet a jövőbeli óvoda számára?

Az önkormányzat egy olyan kihasználatlan területet ajánlott fel a Gyurcsó István utcán, amelyet a városfejlesztési tervben oktatási-nevelési célokra lehet kihasználni. Ennek szomszédságában van a Smetana ligeti szlovák alapiskola, a Magyar Tannyelvű Magángimnázium, a szlovák gimnázium és a Művészeti Alapiskola. A telek egyébként nagyon jól megközelíthető és a közelben lakótömbök vannak.

Elég sokáig elhúzódott a telek kiválasztása, majd megvásárlása. Csak ezt követően kezdődött el az óvoda épületének a megtervezése, vagy közben már dolgoztak rajta?

Ami biztos volt, hogy három csoportos óvodát szeretnénk nyitni. A terveket viszont csak a helyszínhez viszonyítva tudtuk elkészíttetni, de ez is egy hosszabb folyamat volt, amit nagyon sok tárgyalás előzött meg. Az óvoda terve végül 2020 év végére készült el. Ezt követte az egyház illetékes bizottsága általi jóváhagyás, ami folytatódott az építkezési engedélyek beszerzésével. Így csak az elmúlt év második felében kezdődhetett el a legjobb ajánlatot adó cég kivitelezésében az óvoda építése.

Több látványtervet is készített a felkért tervezőcég a háromcsoportos óvoda számára, bizonyára ennek megvoltak az okai. Végül melyikre esett a választás? 

A komáromi tervezőcég először egy nagyon attraktív és innovatív tervvel jelentkezett: egy zöldtetős épületet tervezett az óvoda számára, amely a tetszésünket is elnyerte. Viszont egy ilyen beruházásnál figyelembe kell venni, hogy azt a jövő számára építjük, de úgy, hogy annak fönntartása, kezelhetősége, a javítási költségei az évtizedek során minimálisak legyenek. Nem mindegy ugyanis, hogy mit hagyományozunk a következő generációra, amely majd tovább viszi az óvoda működését. Ezért döntöttünk az eredetihez képest sokkal leegyszerűsítettebb dizájn, kivitel mellett, viszont az esztétikát és a minőséget sem mellőzve, de törekedve a funkcionalitásra.

Hogyan fog kinézni az óvoda? Milyen koncepció valósult meg a tervezéskor?

A három csoportszobás óvoda három szárnyban helyezkedik el, egyfajta fésűs rendszerben. Ehhez kapcsolódnak majd a kiszolgáló helyiségek, úgy mint az alvótermek, a konyha, az étkező, a szociális helységek, tehát gyakorlatilag az óvoda egy hagyományos elrendezési elvet követ.

Hány gyermek számára tervezték az óvodát, illetve egy-egy csoportszobában, hány gyermekkel számolnak?

Húsz tagú csoportokkal számolunk, a három csoportban összesen hatvan gyermek számára lesz férőhely. 

Korosztály szerint lesznek a gyerekek besorolva a csoportokba vagy vegyes korosztályúak lesznek egy-egy csoportban?

Eredeti elképzelésünk az, hogy korosztály szerint lesznek a gyermekek besorolva a csoportokba, vagyis kis-,  középső- és nagycsoport lesz. De mivel induló intézmény vagyunk, s amennyiben a tervezettnél kevesebb gyermek jelentkezik, akkor az adott létszámhoz igazítjuk majd a csoportok nagyságát és az összetételét is.

Annak ellenére, hogy a gyülekezet már 2017-ben jóváhagyta az óvoda alapítását, az építkezés csak az elmúlt év második félévében kezdődött el. Mi ennek az oka? 

Szerettünk volna úgy nekiállni az építkezésnek, hogy mindent a lehető legpontosabban lefektetünk és megtervezünk. S ez bizony elég sok időt igénybe vett, amire rátette a bélyegét a korovavírus-járvány is. Amikor már úgy tűnt, hogy mindenben megegyeztünk, akkor egy óriási árrobbanásnak voltunk a tanúi, ami mindent összezavart és sok tárgyalást újra kellett kezdeni. Csak ezt követően kezdődhetett el az építkezés.

Milyen költséggel épül fel az óvoda, amelynek a fedezését a magyar kormány állja az Óvodafejlesztési Program keretében?

A végösszeg attól függ, hogy fölmerül-e előre nem látható körülmény. A magyar állam erre nézve egyébként a Kárpát-medence minden régiójára meghatározta azt a maximális összeget, amit szándékozott ebbe a projektbe befektetni. De amiben megegyeztünk, azt nem léphetjük túl. 

Bár a falak már állnak, a munka java része még hátra van, a kivitelezővel kötött szerződés alapján mikor fejeződnek be az építkezési munkálatok, illetve mikor kerülne majd sor az óvoda átadására, illetve  működésének megkezdésére?

A tervek szerint a kivitelezőnek idén augusztusra kellene átadnia a felépített óvodát, majd ezt követi a használatbavételi engedély beszerzése, illetve a helyiségek berendezése. A bútorelemeket már előre legyártották egy közös projekt keretében, amelyek csak arra várnak, hogy a helyükre kerüljenek. Más kérdés viszont, hogy mikor kezdené meg működését az intézmény. A szeptemberi tanévkezdésére valószínűleg már felépül az óvoda, amelynek az elindítása az oktatási minisztérium engedélyezéstől függ. S hogy az mikorra érkezne meg, azt nehéz előre megmondani.

Elképzelhető, hogy akár már most szeptemberben is fogadhatná az óvodásokat?A református óvoda látványterve

Mivel a minisztériumnak nagyon jó tapasztalatai vannak a református egyház ebbéli intézkedéseivel, ezért mi már előzőleg benyújtjuk a kérvényünket az óvodai hálózatba való felvételre,  jelezve, hogy számoljanak az intézményünkkel. Megpróbáljuk azt az optimális konstellációt megtalálni, hogy az oktatást minél hamarabb el tudjuk indítani.

Hogyan próbálják majd megnyerni a szülőket arra, hogy a református egyházközség által alapított és működtetett óvodát válasszák a gyermekük számára?

Ez lesz az egyik  legnehezebb feladat, hiszen ez egy olyan lelki jellegű munka is, amelyre az ember szinte nem is  lehet fölkészülve. Mindenesetre, amit mi szeretnénk nyújtani, - és ez az a potenciál, ami vonzó lehet - az egyrészt az, hogy ez egy teljesen új, a mai kor követelményeinek megfelelő, modern épület lesz. Azonban nem kell egy fényűző óvodára gondolni. Mi inkább a funkcionalitásra és a minőségre törekszünk, hiszen hosszútávon gondolkodunk. A másik pedig a pedagógiai hozzáállás, amiben jelentős szerepe van a református gondolkodásnak, de egyáltalán a keresztyén gondolkodásnak és erkölcsnek. Ez a két szempont az, ami talán hozzáállásban megkülönbözteti majd az óvodánkat a többi,  nem egyházi jellegű intézményektől: vagyis hogy annak az Istentől érkezett megbízatásnak kell megfelelnie.

Az óvoda alapítását nem mi találtuk ki, viszont úgy érezzük, hogy ez egy olyan feladat, amit Istentől kaptunk, s ezt fel kell vállalnunk. Ez egyáltalán nem egyszerű feladat, sőt, rengeteg álmatlan éjszakát és odafigyelést okoz sok-sok embernek, illetve egy egész közösségnek is. Lelkileg annak a küldetésnek szeretnénk megfelelni, hogy részt vehetünk az Istentöl ránk bízott gyermekek nevelésében azzal a lelkülettel és református értékrenddel, illetve gondolkodással, ami évszázadokon keresztül formálódott: a gyermek áldás, mi pedig felelősek vagyunk a lelki nevelésért.

Elkezdődött-e már a felkészülés erre a munkára, az óvodai alkalmazottak tudatos keresével és az óvodai koncepció kidolgozásával? Mire fogják majd helyezni a hangsúlyt a nevelésben?

A koncepció kidolgozása szintén összetett kérdés. Egyrészt vannak olyan elvárások az Állami Pedagógiai Intézet részéről, amiknek meg kell felelni, s ezt nem kerülhetjük ki. Másrészt azonban  van egyfajta olyan belső szabadságunk, hogy el tudunk szakadni némileg ezektől a kőbe vésett rendszerektől, és valamilyen pluszt is tudunk nyújtani.

Tulajdonképpen szabadságunk van abban, hogy azokat az oktatási-nevelési módszereket, hozzáállásbeli vagy metodikai lépéseket, amelyeket más rendszereknél jónak tartunk, azokat mi is beépítsük a foglalkozásokba. Vannak divatos óvodák és jelszavak, amelyeknek sokszor az ember bedől, s esetleg a gyermek ennek a kárvallotja lesz. De vannak olyan nevelési koncepciók, amelyeknek lehet, hogy a spirituális hátterével ugyan nem tudunk egyetérteni, azonban nagyon sok módszertani kérdésben segítségünkre lehetnek. Az ilyenek elől egyáltalán nem zárkózunk el és igyekszünk azokat beépíteni az oktatási-nevelési módszerbe.

Kiket várnak az óvodába? Felekezeti hovatartozástól függetlenül bárkit fogadnak?

Igen, az óvoda teljesen nyitott minden gyermek számára. Az eredeti elképzelés is ez volt a magyar állam részéről. De tudatosítani kell azt is, hogy ez egyrészt református egyházközségi alapítású intézmény, másrészt pedig ökumenikus szellemben vezetett keresztyén óvoda lesz, amelynek a napirendjében benne lesz mindaz, ami ezzel jár.

Tehát azok a szülők, akik úgy gondolják, hogy elfogadható számukra az ilyen szellemiség és lelkület, azoknak a gyermekeit szeretettel várjuk. De nincs semmilyen megkötésünk. Felekezetbeli hovatartozástól függetlenül, akár egyházhoz nem kötődők is ránk bízhatják gyermekeik nevelését. Inkább egy nyitottságról van szó a részünkről, hogy az, aki itt szeretné neveltetni a gyerekét, az megértse azt, hogy mi mit szeretnénk, mit tudunk kínálni, s ebben partner akarjon lenni.

Valószínűleg ez lesz a legnagyobb kihívás, illetve az óvoda működtetése. A gyülekezet tagjai miként viszonyulnak ahhoz, hogy lesz egy nevelési-oktatási intézményük, egy óvodájuk?

Ez egy nagyon érdekes és fontos kérdés, mivel nem egy olyan projektről van szó, amit hosszú éveken keresztül dédelgettünk magunkban, amiért harcoltunk, küzdöttünk, vagy különösképpen imádkoztunk volna, hanem mintegy az ölünkbe hullott ennek a lehetősége. Valaki az egyházunkban úgy fogalmazta meg, hogy meg nem álmodott ajándék ez. S ezért az a lelki harc, az a küzdelem, ami mondjuk a templomunk  vagy a  lelkészlakásunk  építését jelentette, az az óvoda esetében kevésbé jellemzö.

Ezzel együtt az a jelenség is megfigyelhető, hogy az egyháztagjaink örülnek az óvodának, gondolnak erre és imádságban hordozzák ennek ügyét. Már korábban elkezdődött a hívek adakozása az épülő óvoda számára. Nem titok, hogy az intézmény majdani  müködtetése az egyházközségünket anyagilag nagyon nehéz helyzetbe fogja hozni. Egy ilyen intézménynek a fenntartása ugyanis gyakorlatilag erőn felüli anyagi áldozatokat kíván. Nagyon jó látni azt, hogy szép adakozások történtek az óvoda számára, holott még annak csak a falai  állnak. A köztudatban viszont már benne van, hogy lesz egy óvodánk, amelynek a fenntartása a mi feladatunk lesz. Örömmel várjuk, hogy ennek az Istnetől jövő megbízásnak eleget tehessünk!

Iski Ibolya / reformata.sk / Látványterv: Akvadrát Architecture

Ezt már olvasta?

Cookies