Emlékezni kell, hogy a jövőben sose akarjunk ilyet

Karaffa Attila, városunk alpolgármestere köszöntött minden jelenlévőt a Pázmaneum Polgári Társulás, Dunaszerdahely város önkormányzata és a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ nevében. A kommunizmus emléknapján, mely városunk emléknapja is egyben, arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy olyat láthatnak, hallhatnak a következőkben, amikről valószínűleg eddig keveset tudtak, de ha felkelti az érdeklődésüket, és megkérdezik a nagyszüleiket, bizonyára bővebben is beszélnek majd nekik arról a korszakról.

Dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere köszöntőjében elmondta, szerinte szükséges a diktatúrák áldozatairól beszélni, legyen szó bármilyen diktatúráról. Mint mondta, a római birodalom alatt a diktatúra elsősorban arra szolgált, hogy legyen egy olyan vezető, aki bármilyen intézkedést foganatosíthat az ország védelmének érdekében. A 20. században azonban ez a hatalom nem valamiért, hanem valami ellen lett felhasználva. A fasiszta és a kommunista diktatúráról is ejtett néhány szót, hiszen mindkettő során semmibe veszik az emberi jogokat. Majd saját életén, saját tapasztalatain keresztül mutatott rá a diktatórikus rendszerek visszásságaira. Olyan visszásságokra, amelyek akár azt is eredményezték, hogy úgynevezett lakosságcsere eredményeként veszíthették el emberek, családok mindenüket. Mint mondta, abban az érában nem a józan ész volt a döntő, a diktatúra mondta meg, kinek, hogyan kell viselkednie. Ahhoz képest a mai világ mennyivel másabb, ezért kell erről beszélni, hogy azok, akik annak a rendszernek nem ismerték az árnyoldalát, el ne higgyék, hogy egy diktatúra mennyi jóval kecsegtet.

Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja folytatta a délelőtti előadást, kiemelve, hogy nemcsak Magyarország, vagy Csehszlovákia problémája a kommunista diktatúra, hanem az egész Közép-Kelet-Európai térségé, hiszen a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy ez a terület szovjet érdekszféra lesz - miután pedig így döntöttek, senkinek sem lehetett beleszólása. Felvezetve a következő előadót, megemlítette, hogy amit Szokolay Domokos bemutat, az nem csak Magyarországon zajlott le, ugyanúgy Csehszlovákiában, Romániában, az NDK-ban, Lengyelországban is - a diktatúra mindenhol diktatúra, és eléggé brutális eszközöket használ. Végezetül szörnyű, elgondolkodtató példákat sorolt fel, melyeket mélységes csend követett, még a fiatalok is megdöbbentek azok hallatán.

Szokolay Domokos, történész, kutató köszönetét fejezte ki, hogy első dunaszerdahelyi útján ekkora közönség fogadta. Előadásában a kommunista diktatúra előzményeiről, a kollektív bűnösségről, a lakosságcseréről, a munkatáborokról beszélt, majd levetített egy, a recski munkatábor megnyitásának 70. évfordulója alkalmából készített, a munkatáborokról szóló, az azokat átélők visszaemlékezései alapján készült kisfilmet.

A tartalmas előadás után Karaffa Attila megköszönte az előadásokat, majd reményét fejezte ki, hogy a diákok fejében elraktározódnak ezek a gondolatok, és életükben arra fognak törekedni, hogy ilyen soha többé ne történhessen meg.

Szöveg és kép: Rózsár Vince