Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Dunaszerdahelyiek!
Ma van az adventi időszak 4. vasárnapja, arany vasárnap. Már csak pár nap választ el bennünket karácsony ünnepétől. Az előző karácsonyt váró időszakoktól eltérően, most a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti tér nincs tele emberekkel, nincs gyermekzsivaj, nincsenek fellépők, nincs felállítva a betlehemi jászol, nem hallani karácsonyi énekeket, nincs karácsonyi vásár. A dunaszerdahelyiek, a csallóközi emberek viszont ugyanúgy, mint minden évben, készülnek a karácsonyi ünnepekre. Bevásárolnak, a megfelelő ajándékot keresik a szeretteiknek. Lélekben is készülnek megünnepelni Jézus Krisztus születését. Ez az adventi időszak sajnos más, mint ahogy azt megszoktuk, kicsit visszafogott, gondokkal teli, bizonytalansággal van átszőve. Sokan kilátástalan helyzetből várják a karácsonyt, többen házi karanténba kényszerültek, és vannak, akik még most is az életükért küzdenek.
Ez a karácsony biztosan mindenki számára emlékezetes lesz. Kinek azért, mert a karácsony szerényebb lesz, másoknak azért, mert magányosan fognak eltelni a napjaik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt. Vannak olyanok is, akik nem tudják a családjukkal együtt tölteni a karácsonyt, mert a kórházakban fekvő betegek ellátásáról gondoskodnak. És vannak olyanok is, akik idén nem tudnak pihenni és feltöltődni a tengerparton vagy a hegyekben síeléskor.
Kihívásokkal teli időszak van mögöttünk, a mindennapjaink megélése is többleterőt vesz igénybe mindnyájunktól. Ez a helyzet sok önfegyelmet, türelmet, odafigyelést, segítőkészséget követel mindenkitől, amelybe az ember lelke egy idő után belefáradhat, utána közömbössé, ingerlékennyé, depresszióssá válhat.
Pár nap múlva itt van a karácsony, amely a téli napfordulót követően fényt hoz az életünkbe, hiszen ezután már hosszabbodni fognak a nappalok. A megváltó születése meghozza számunkra a reményt, a karácsony szelleme a szívünkben meggyújtja a szeretet lángját, az otthonainkba melegség költözik, szorosabbra fűzve a családokban a kapcsolatokat, még akkor is, ha a családtagok most nem mindenhol tudnak egy asztalhoz ülni. Sok esetben, még ha nem is lesz mód karácsonykor személyesen találkozni szeretteinkkel, megölelni őket, felhasználva a technika vívmányait, hozzuk szeretteinket be otthonainkba. Telefonáljunk, Skypoljunk, videotelefonáljunk nekik, ne hagyjunk őket karácsonykor egyedül, ne hagyjuk őket szomorkodni. Biztassuk egymást, adjuk egymásnak erőt, reményt, hogy a rossz idők után a jó következik, és visszatér minden a régi kerékvágásba. Eljön az idő, amikor a családok újra együtt ünnepelhetik a születésnapot, a névnapot, együtt lehetnek a ballagáskor, lakodalmakban, szalagavatói bálokon. A barátok találkozhatnak a kulturális-, a sport rendezvényeken, a farsangi bálokon, a vásárokban, búcsúkor és a fesztiválokon.
Engedjék meg, hogy meghitt, békés, reményekkel teli karácsonyi ünnepeket kívánjak!
