Dunaszerdahely élmezőnyben az országos életminőségi rangsorban

A szlovákiai Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal (NKÚ, Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky) MuMAP elnevezésű alkalmazása nem hagyományos értelemben vett élhetőségi felmérés. Nem kérdezi meg a lakosokat arról, mennyire elégedettek a lakókörnyezetükkel, hanem különböző állami adatbázisok számszerű mutatói alapján hasonlítja össze az önkormányzatokat.

A MuMAP közelmúltban kihozott rangsora összesen 2924 szlovákiai önkormányzatot vizsgál. A maximálisan megszerezhető pontszám 3000, az eredmény pedig tíz terület mutatóinak átlagolásával alakul ki.

Mit jelent az „élhetőség” a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal értékelésében?

A rangsor tíz területet vesz figyelembe: a demográfiai folyamatokat, a gazdasági aktivitást, az egészségügyi ellátás elérhetőségét, az oktatást, a közbiztonságot, a környezet állapotát, a közügyek iránti érdeklődést, a szociális ellátást, a kulturális lehetőségeket és a közlekedést.

A demográfiai mutató a lakosság 2011 és 2025 közötti változását vizsgálja. A gazdasági aktivitásnál a nyilvántartott álláskeresők aránya számít, az egészségügyben pedig azt mérik, milyen messze található a legközelebbi általános kórház. Az oktatás értékelésébe az óvodai kapacitások, valamint az alap- és középiskolák elérhetősége kerül be.

A közbiztonságot az ezer lakosra jutó bűncselekmények száma, a közügyek iránti érdeklődést az önkormányzati választások részvételi aránya jelzi. A környezeti értékelésben szerepet kap a közcsatornára kapcsolt lakosok aránya, a szélsőséges időjárással szembeni veszélyeztetettség és a hulladéklerakók távolsága. A közlekedési mutató nem az utak minőségét vagy a dugókat méri, hanem az úgynevezett közlekedési szegénység kockázatát, vagyis azt, mennyire érhetők el gépkocsi nélkül az alapvető szolgáltatások. A részletes módszertant az NKÚ ismertetése tartalmazza.

A kisebb települések kerültek az élre

A 2026-os rangsort Gbeľany vezeti 2544 ponttal, a második Teplička nad Váhom 2526 ponttal, a harmadik pedig a kassai Lorinčík városrész 2503 ponttal. Košeca 2502, Krasňany pedig 2498 pontot szerzett. Az élmezőnyt tehát jórészt kisebb települések és nagyvárosi kerületek alkotják. Az országos eredmények azt mutatják, hogy a rangsorban nem feltétlenül a legnagyobb és legismertebb városok végeznek az élen.

Ennek részben módszertani okai vannak. Egy kisebb községben már néhány tucat új lakos is jelentős százalékos népességnövekedést eredményezhet, és a választási részvétel is rendszerint magasabb a kisebb közösségekben. Egy város ezzel szemben az egész térséget kiszolgáló intézményeket működtet, ugyanakkor a bűnözés, a közlekedési terhelés és más városi problémák adatai is nála jelennek meg.

Dunaszerdahely helye néhány ismert város között

A 200. helyezéssel Dunaszerdahely több megyeszékhelyet, fürdővárost vagy dél-szlovákiai járási központot is megelőz. A legfrissebb állapot szerinti néhány összehasonlítást ideemelünk:

Dunaszerdahely tehát gyakorlatilag azonos szinten szerepel Eperjessel, miközben megelőzi Nagyszombatot és jelentősen jobb helyen végez Érsekújvárnál, Besztercebányánál vagy Komáromnál. A szlovákiai magyar központok közül a felsorolt összehasonlításban Dunaszerdahely helyezése a legkedvezőbb: Érsekújvárnál 128, Komáromnál pedig 252 pozícióval áll előrébb.

Érdekes eredmény Nagyszombaté is. A megyeszékhely kórházzal, egyetemekkel, színházzal, galériával, közösségi közlekedéssel és széles intézményi háttérrel rendelkezik, mégis csak a 255. helyen szerepel. A rangsorban Nyitra a 84., Zsolna a 107., Eperjes pedig a 203. helyet szerezte meg. A megyeszékhelyek közül Besztercebánya teljesített a leggyengébben, a 371. helyen. Az összevetés is azt bizonyítja, hogy az NKÚ sorrendje nem egyszerűen a szolgáltatások számát vagy egy város regionális jelentőségét tükrözi. A megyeszékhelyek összehasonlítását a Trnava Report is részletesen elemezte.

Mi segíthette Dunaszerdahely jó szereplését?

A részmutatók logikája alapján Dunaszerdahely számára előnyt jelenthet, hogy járási központként helyben elérhető kórházzal, alap- és középiskolákkal, óvodákkal, szociális intézményekkel, valamint viszonylag széles kulturális és szabadidős kínálattal rendelkezik. A városban könyvtár, múzeum, galéria, mozi, művelődési központ és több gyermek-, ifjúsági, illetve sportlétesítmény működik.

Kedvező adottság a Pozsony és Komárom irányába vezető vasúti kapcsolat, az autóbusz-közlekedés, valamint az R7-es gyorsforgalmi út közelsége is. Ezek ugyan nem minden esetben jelennek meg közvetlenül a pontszámokban, de mérsékelhetik a közlekedési szegénység kockázatát, és javíthatják a munkalehetőségek elérhetőségét.

Dunaszerdahely 200. helye arra utal, hogy a város összességében kiegyensúlyozottan teljesít: egyetlen kiemelkedő adat helyett több területen is megfelelő szolgáltatásokat és elérhetőséget tud felmutatni.

Hol lehetnek még tartalékok?

A rangsorban a demográfiai folyamatok is számítanak. Dunaszerdahely lakossága 2024-ben ismét csökkent: az év végén 22 587 lakost tartottak nyilván, és csaknem százzal többen haltak meg, mint ahány gyermek született. A kedvezőtlen természetes népmozgalmat a beköltözések pozitív egyenlege csak részben tudta ellensúlyozni. A városi népességi adatok ezért hosszabb távon is figyelmet érdemelnek. Szintén javítási lehetőséget jelezhet a közügyek iránti érdeklődés. 

A csallóközi fekvésből adódó szélsőséges hőség, szárazság és intenzív csapadék kockázata ugyancsak megjelenik a környezeti értékelésben. A vízmegtartás, a városi zöldterületek bővítése, a fásítás, az árnyékolás és a csapadékvíz helyben tartása ezért nemcsak környezetvédelmi, hanem életminőségi szempontból is egyre fontosabb. Fontos tudatosítani, hogy a Dunaszerdahelyi Önkormányzat újabb beruházásaiban éppen ezek a szempontok is kiemelten megjelennek. Egyebek mellett például a közeljövő legnagyobb zöld projektje, a Városliget kialakítása is a zöldterületek bővítésének elengedhetetlen fontosságát célozza.  

Mit nem mond meg a 200. hely?

A rangsorból nem derül ki, mennyibe kerül a lakhatás, milyen hosszúak az egészségügyi várólisták, milyen az oktatás tényleges minősége, mennyire tiszták a közterületek, milyen állapotban vannak az utak, mennyi időt töltenek az autósok dugóban, vagy mennyire elégedettek a lakosok a város működésével.

Az adatok időpontja sem egységes. A legtöbb mutató 2024-ből vagy 2025-ből származik, a színházak száma 2020-as, a szélsőséges időjárási veszélyeztetettség pedig 2018-as adat. A helyezés tehát nem egyetlen pillanat pontos fényképe, hanem több évből származó adatok összesített eredménye.

Dunaszerdahely 200. helye a rangsor alapján országos összehasonlításban kifejezetten jó pozícióban van, számos nagyobb és ismertebb várost, települést megelőz. Az eredmény ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a demográfia, a lakossági részvétel és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén tudatos felkészülésre, előrelátásra van szükség.

A legfontosabb következtetés mégis az, hogy Dunaszerdahely a 2924 vizsgált önkormányzat közül a 200. helyen áll. És ez bizony nem középmezőnyt, hanem egyértelműen országos élmezőnyt jelent.

(dszi)