A 2016-os Csaplár Benedek Emlékév lezárásaként a már korábban a híres tudósról elnevezett intézmény előcsarnokában fogják felavatni Csaplár Benedek emléktábláját december legelső napján.
Az alkotás Lebó Ferenc szobrászművész, éremművész munkája.
A leleplezésen dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere, dr. Horváth Zoltán és A. Szabó László alpolgármesterek, Ibolya Ildikó, a művelődési központ igazgatója, illetve Karaffa Attila, a városi kulturális bizottság elnöke mond köszöntőt.
Az emléktábla leleplezése után kerül sor a Csaplár Benedek Emlékév során meghirdetett rajzpályázat kiértékelésre, illetve kiállításnyitójára.
_____________________________________
Csaplár Benedek, eredeti nevén Csaplár Gáspár (Dunaszerdahely, 1821. január 3. – Budapest, 1906. augusztus 20.) piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, „a magyar folklórnak egyik legelső munkása”; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Iskoláit az Érsekújvárban, Pozsonyban, valamint három évig Nagyszombatban a Benedek-rendiek gimnáziumában folytatta; itt ismerkedett meg Reguly Antallal, akivel húsz évvel később a magyar mitológia kérdésében újra fölvette a kapcsolatot. 1836-ban belépett a piarista rendbe és a Gáspár helyett felvette a Benedek nevet; ekkor már írt latin elégiákat és a német irodalommal is megismerkedett. Tanított Privigyén, Podolinban és Besztercén, közben elsajátította a francia nyelvet. 1841–1843-ban Kolozsvárott a bölcsészetre járt, utána Nyitrán teológiát tanult, közben a magyar irodalom tanulmányozásához fogott; a Dugonics Társaságban működött és Platon műveit fordítgatta. 1846-tól Kolozsvárott tanított. Ezután szüleihez költözött és a görög nyelv tanulásával foglalkozott.
1849. áprilistól Magyaróváron, majd Pozsonyszentgyörgyön tanítóskodott. 1851-ben itt ismerkedett meg Ipolyi Arnold zohori plébánossal, akinek Magyar mythológiájához jelentékeny anyaggal járult hozzá. Közös műemléki és néprajzi felderítőútjaikról a Vasárnapi Ujságban rendszeres beszámolók jelentek meg.
1851–52-ben Léván magyar és görög nyelvet és történelmet, 1852–53-ban Nyitrán görög, magyar és német nyelvet tanított. 1853–54-ben Szegedre került, ahol 14 évig a piarista gimnázium felsőbb osztályaiban oktatott. Itt tanítványait is bevonta a néphagyományok, népmesék gyűjtésébe. Szeged történetének megírására buzdított, ő maga az egyház és tanügy történetét kutatatta. 1854-ben a nyári szünet két hónapját Bécsben töltötte. 1867-ben a tatai gimnázium igazgatója lett, majd előljárói 1870-ben a pesti társházba rendelték, hogy a rend történeti adatait kutassa.
Az MTA 1886-ban levelező tagjai sorába, 1887-ben a vatikáni okirattár szerkesztő bizottsága is tagjává választotta; a Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányi és a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának is tagja volt.
_____________________________________
Lebó Ferenc középiskolai tanulmányait Szegeden, a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában végezte. 1980 és 1982 között a szegedi Juhász Gyula Főiskolán tanult. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett 1987-ben, ahol Kő Pál és Kovács György tanítványa volt. Szobrokat, érmeket, emlékműveket, domborműveket, plasztikákat, mellszobrokat, emléktáblákat, cégéreket, emlékpénzeket és díjakat készít. Restaurálással is foglalkozik. Több száz érmet készített, mint az Isten tenyerén, a Grál keresői, a Genezis éremsorozat: I-VI és a Tojáséj. A 2004-ben készült Mezopotámiai háborúk éremsorozat érmei a British Museumban láthatóak. A győri bencés templom homlokzati szobrait, a Karmelita templom kőszobrait, a pannonhalmi millenniumi kápolna és a győri Esterházy-palota szobrait is ő restaurálta. Nemzetközi kiállításokon több díjat is nyert. 1990-ben az Amerikai Egyesült Államokban 1. díjat nyert Szent István-emlékpénze, 1994-ben pedig Budapesten a Nemzetközi Éremkiállításon övé lett a legszebb magyar vert érem. Díjakat is készít: 1992-től készíti az Erkel Ferenc-díjat és a Brunszvik Teréz-díjat, 2003-tól a Kisalföld Presztízs-díjat, 2011-től pedig a Rotary kormányzói-díjat. Képzőművészeti pályafutása már 34 éve tart és folyamatosan alkot Győrben, ahol családjával él. A győri Múzeumház alapítója, Győr belvárosában a Bécsi kapu téren van ez az új múzeum ahol Lebó Ferencnek egy új, állandó kamarakiállítása nézhető meg.
