„A Szlovákiában megkeresett pénzt ugyanis külföldön költjük el, ami kedvezőtlenül nyilvánul meg nemcsak kereskedőink forgalmában, hanem az alacsonyabb adóbevételek miatt az államkassza viszonylatában is“ – állapította meg.
Lengyelországba, Magyarországra és Csehországba a szlovákiai vásárlókat az olcsóbb árak vonzzák. Az élelmiszer és az alkoholmentes italok például Lengyelországban átlagosan 26,9%-kal olcsóbbak. Az alkohol és a dohányáru a lengyeleknél 8,6%-kal, a ruházati cikkek és a lábbeli 9,5%-kal olcsóbbak.
Csehországban az élelmiszer átlagosan 11,6%-kal kedvezőbb áron kapható, mint a szlovákiai boltokban. Magyarországon az élelmiszerekért egytizeddel, a ruházati cikkekért és a lábbeliért 15,3%-kal kevesebbet kell fizetnünk. Szlovákia szomszédai közül a legdrágábbnak kétségkívül Ausztria számít, viszont a szlovákiai lakosság ottani vásárlását az árucikkek jobb minősége indokolja.
A környező országokba irányuló vásárlóturizmust az ottani fizetőeszközök euróra való átváltásának árfolyama is befolyásolja. „Vonzóbbá válik a szomszédos országokban történő bevásárlás akkor, amikor az ottani pénznemek gyengülnek az euróhoz képest, s ebből adódóan a szlovákiai vásárlók számára kedvezőbbé válnak az ottani árak“ – magyarázza Sadovská.
A koronavírus-járvány kitörését követően a magyar forint, a lengyel zloty, illetve a cseh korona lényegesen meggyengült az euróhoz képest. Majd az erősödés és újabb gyengülés fázisa következett, miközben az említett pénznemek aktuális árfolyamai messze elmaradnak például az egy évvel korábbi szinttől.
A világjárvány és a határok lezárása megálljt parancsolt a bevásárlóturizmusnak, s azok a szlovákiai vásárlók, akik korábban rendszeresen Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban vagy Ausztriában vásároltak be, ezt a szlovákiai üzletekben tették, ami hozzájárult a belföldi kereskedelmi forgalom, főleg a nagy üzletláncok forgalmának gyarapodásához.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
