Back to top

Bemutatkoznék, DAC-szurkoló vagyok – Bazsó Timi

Publikálva: 2021, augusztus 6 - 10:52
Paradigma – avagy szemléletváltás, végre én is használhatom ezt a divatos kifejezést, igaz, ellenkező előjellel - kezdi interjúját Undesser Tímea. Vannak ugyanis szilárd jellemű emberek, akik ragaszkodnak az elveikhez, a régi bevált dolgaikhoz, ahogy a mai riportalany is. A vendég egy fiatal hölgy, aki abszolút jártas a foci világában, Bazsó Timi, alias „BéTé” sokunk számára ismerős lehet a pálya széléről is.
Bemutatkoznék, DAC-szurkoló vagyok – Bazsó Timi

A Sportolunk.sk és a Csallóköz hetilap fotóriporterét faggatta Undesser Tímea: az életéről és persze a DAC-ról. „Bizsi” – így hívták őt az egykor oly népszerű DAC Fórumon...

Hogy kerül egy fiatal hölgy – akkor még szinte kislány – a foci, illetve a DAC közelébe, pláne egy olyan időszakban, amikor valljuk be, nem volt túl „divatos” DAC-meccsekre járni?

Napra pontosan ma [július 22.] van 15 éve, hogy először voltam DAC-meccsen. Abban az idényben az volt az első hazai találkozó és a Nagymihály csapatával játszottunk. Szemközti szomszédom, Vágó Marika néni akkor ott dolgozott, mint jegyszedő, illetve takarítónő. Nála került szóba az egyik barátnőmmel, hogy mi lenne, ha elmennénk Dunaszerdahelyen is focira. Tudni kell, hogy Nagyudvarnokban, ahonnét származom, már korábban rendszeresen jártunk, és az egyesület körül mozogtunk. Marika néni természetesen ingyen beengedett minket, cserébe a meccsek után segítettünk neki takarítani. Először bátortalanok voltunk, az akkori B-közép a Huligánékból, Kovács Balázsból, Mirkóból állt. Loptuk a távolságot, hogy közel kerüljünk hozzájuk. Hepner Dávid, Nagy Krisztián, Iván Peti – rájuk emlékszem még, velük akkor ismerkedtünk össze.

Ez volt, ahogy mondtam 2006. július 22-én, a félidőben még kétgólos hátrányban volt a DAC, aztán a ráadás perceiben Medgyes Józsi rúgott gólt, amivel kialakult a 3:3-as végeredmény.

Élményszámba ment, hogy mi takarítottunk a játékosok után, mezeket mostunk stb. Akkor készíttettem magamnak egy „Thermalparkos” mezt, ami azóta is megvan. Semmilyen más DAC-mezem nem volt azóta, nekem ez a korszak volt az, ami szimbolizálta a DAC szellemiségét.

Az egyik meccsen pár helyen kiégett a pirótól, amit én vittem be a bő gatyámban, mivel a lányokat kevésbé nézték át.

Táblákat készítettünk „HAJRÁ DAC!” felirattal, amire aztán gyűjtöttük az aláírásokat.

Most, hogy készültem az interjúra, összeszedtem otthon mindent, hogy felelevenítsem magamban az emlékeket. Sok olyan dolog is előkerült, amire már nem is emlékeztem. Szalvéták, amiken a székeken ültünk, majd ráírtuk az eredményeket. Újságcikkek, vagy például interjúk, amiket én készítettem a játékosokkal, Novota Janival, Regedei Csabival, Ján Marcinnal. Saját kezűleg írták rá a válaszaikat, majd kinyomtattam az iskolaújságnak. Még a kezdetekhez visszatérve, emlékszem, hogy az „öreg” Olejník elküldött minket a Jednotába Horalkyért a játékosoknak. Csölle „Pepó”, Buka Palika… ők játszottak akkor a DAC-ban. Olyan jó érzés volt 15 évesen, hogy körülöttük lehettünk.

Személy szerint nekem hiányzik a régi stadion, a gumi szaga a játékoskijáróban, hiányzik az a családias varázsa.

Az interjú folytatását elolvashatják tartalomszolgáltató partnerünk, a Klikkout oldalán.

Klikkout / Undesser Tímea

Ezt már olvasta?

Címkék: Klikkout