A program:
10.00 Herdics György – köszöntő
10.15 Pongrácz Éva mérnök, PhD – Batthyány, az ember – család és szellemi értékek
10.45 Dr. Kiss László – Orvosként eszköz volt Isten kezében
11.15 Dr. Csókay András – Batthyány példája, szellemisége a mai orvos számára
11.45 Közös ima Batthyány-Strattmann ereklyéje előtt
_______________________
Batthyány László gróf szülei hatodik gyermekeként jött világra 1870. október 28-án, Dunakilitiben. Édesanyja fiatalon halt meg, mikor László még csak tizenkét éves volt.
Eleinte Bécsben különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be. Az egyetem befejezése után magánkórházat nyitott Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria). Orvosként is folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett.
1915-ben nagybátyja halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet. Ekkor családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.
Batthyánynál 59 éves korában rákot állapítottak meg és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba, ahol 14 havi betegség után 1931. január 22-én halt meg. A burgenlandi Németújváron (ma Güssing, Ausztria) temették el, a Batthyány-család kriptájában, az itteni ferences kolostorban.
Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték.
A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött, de nemsokára félbeszakadt. László István, a Kismartoni Egyházmegye első püspöke indította meg újra az eljárást 1982-ben. II. János Pál pápa Batthyány-Strattmann Lászlót 2003. március 23-án avatta boldoggá. Egyházi emléknapja január 22-én van.
Ezt már olvasta?
Értesítés áramkimaradásról – 2024. december 21.
A Nyugat-Szlovákiai Villamosművek tájékoztatása alapján a...
