A szlovákiai magyar közösség több olyan kihívással is találkozott az utóbbi időben, amelyre megfelelő válaszokat kell adni. A magyar vonatkozású, társadalmi jellegű megmozdulások azonban feltűnően visszaszorultak, a kontraszt a szlovákiai tömegmozgalmakhoz viszonyítva különösen éles. A szlovákiai magyar politikai és közéleti színtéren jelenleg nem találni hosszú távú stratégiára utaló jeleket, ahogy az itteni magyar közösség hosszú távú céljainak meghatározását sem. A korábbiakhoz képest sokkal nehezebb olyan célokat megfogalmazni, amit a társadalom túlnyomó része a magáénak vallhat, ahogy ezek megvalósítása is problémákba ütközik.
A magyar közösségben a kisebbségi jogokkal, identitással, vagy nyelvhasználattal kapcsolatos témák a háttérbe szorultak, ehelyett más ügyek kerültek a társadalom figyelmének fókuszába. Ez viszont nem azért történt, mert a korábbi problémák megoldódtak volna, egyszerűen a fontossági sorrend cserélődött fel.
Emellett a magyar közösséget folyamatosan eluraló passzivitás és apátia megnehezíti a közös platformok létrehozását bármilyen kulcsfontosságú kérdésben. Teljesen kikerült a felvidéki magyar párbeszéd témái közül az oktatásügy, valamint ehhez kapcsolódóan az identitást és demográfiai mutatókat érintő alapvető, jövőnket meghatározó kérdések.
A szlovákiai magyar politikai megosztottság a társadalom megosztottságában csúcsosodik ki. Hiányoznak a szakmai érdekegyeztető fórumok, pedig nagy szükség lenne rájuk: több szervezet nem tudja vagy nem akarja közvetíteni véleményét a szlovák nyilvánosság és partnerei felé. Az, hogy a magyar vonatkozású problémák nem kapnak nyilvánosságot és fontos kérdésekben nem jutunk közös álláspontra, azt eredményezi, hogy a fejünk felett születnek döntések és csak utólag értesülünk róluk, kész tények elé vagyunk állítva.
A Kerekasztal záródokumentumában megfogalmazta, hogy nagyon fontosnak tartja a jövőben megújítani és megerősíteni a kapcsolatokat azokkal a civil szervezetekkel, melyek társadalmi felelősséget éreznek és részt szeretnének vállalni a közös érdekképviseletben.
A Kerekasztal szakmai egyeztetések meghirdetését tervezi több kulcsfontosságú területen (oktatásügyi stratégiák, gazdaság, régiós és politikai érdekképviselet, önkormányzatisággal kapcsolatos előrelépési lehetőségek). Fontosnak tartja továbbá a magyar szervezetek véleményének összegzését és terjesztését olyan országos fórumokon, ahová azok egyébként nem jutnának el.
A madari.sk internetes portál működtetése révén a szlovák nyilvánossággal folytatott kommunikáció megerősítésében szeretne továbbra is segítséget nyújtani, a Jogsegély által pedig a magyar vonatkozású jogsértések elszenvedőinek képviseletét felvállalni.
A konferencia során említésre került, hogy a civil szervezetekre vonatkozó törvényi környezet több szempontból is megváltozik a közeljövőben. A GDPR (uniós adatvédelmi rendelet) alkalmazása, a civil szervezetek regisztrációs szabályzata és a készülő, civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvény olyan technikai vagy adminisztratív jellegű követelményeket támaszt a magyar civil szervezetekkel szemben, amelyekkel nem lesz egyszerű megbirkózni.
A Kerekasztal az újraregisztrációval és a módosult törvények betartásával kapcsolatos tudásbázis terjesztésével és elérhetővé tételével szeretne segítséget nyújtani az érintett civil szervezeteknek.
Forrás: ma7.sk
Ezt már olvasta?
Polgári est Esterházy János tiszteletére
A Pázmaneum Társulás és a Csallóközi Múzeum tisztelettel...
