A víz élettani szerepe nagyon sokrétű az emberi szervezetben. Elsősorban lehetővé teszi a tápanyagok és egyes vitaminok feloldását, felszívódását és szállítását. Biztosítja a vérkeringést, nem utolsósorban szabályozza a szervezet belső hőmérsékletét is. Az ember napi vízleadása és vízfelvétele átlagosan 2,4 liter. Ez annyit tesz, hogy kb. ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés és a kiválasztás során, amit mindennap pótolnunk kell. Víz nélkül legfeljebb 5- 6 napig maradhatunk életben. Ha nem fogyasztunk elegendő folyadékot, akkor lelassul az anyagcserénk, kimerültség, fáradékonyság léphet fel, csökkenhet a koncentrációs képességünk, szapora légzés, izomgörcs állhat be, súlyos esetben pedig ki is száradhat az ember, illetve kialakulhat vérsűrűsödés is.
Mit igyunk?
Nem mindegy, hogy miből fedezzük a napi folyadékszükségletet. Rengeteg választás áll rendelkezésünkre, akár ásványvízről, akár szénsavas üdítőitalról van szó.
Ivóvíz- Elsősorban ebből kellene állnia a napi folyadékfogyasztásunk nagy részének. Fontos, hogy az ivóvíz tiszta, kifogástalan minőségű legyen, tartalmazza a fontos ásványi anyagokat, kalciumot, magnéziumot, vasat, amelyek mennyisége természetesen függ a víz származási helyétől. Az víz minőségi mutatóinál tilos a magas nitrát-, arzén- és egyéb káros anyag tartalom.
Ásványvíz- Természetes, a föld védett rétegeiből származó vizeket nevezzük ásványvizeknek, amelyek gazdagon tartalmazzák az ember számára fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket. Ahhoz, hogy megőrizzék az ásványvíz természetes jellegét, fontos előírás, hogy szigorúan tilos bármilyen vegyi anyagot hozzáadni a szén-dioxidon kívül. Az ásványvizek vásárlásakor a palackokon található címke tájékoztat bennünket a folyadék összetételéről, aminek alapján bárki kiválaszthatja a maga számára legmegfelelőbb ásványvizet. Vannak kisebb (500-1000 mg) és közepes (1000-1500 mg) ásványi anyagot tartalmazó vizek, amelyek korlátlanul felhasználhatóak a vízigényünk kielégítésére. A magas (1500-3000 mg/l) ásványi anyag tartalmú víz fogyasztása pedig már mennyiségi korlátozás alá esik. Rendszeres fogyasztásuk esetén egyes ásványi anyagok egyoldalúan felhalmozódhatnak a szervezetünkben, ami akár káros is lehet, ezért időnként érdemes váltogatni azokat. Aki vesekőképződésre hajlamos, ne igyon túl magas kalcium- és magnéziumartalmú ásványvizeket, a magas vérnyomásban szenvedőknek pedig kerülni kell azokat, amikben magas a nátrium összetétel. Csontritkulás esetén emelt dózisú kalcium- és magnéziumösszetételű ásványvizeket kell választani.
100%-os frissen préselt gyümölcs- és zöldséglevek- A frissen facsart gyümölcslevek az egészségünket szolgálják, azonban a boltokban kapható változataik egészségtelennek minősülnek a bennük felhasznált cukrok miatt. A piros gyümölcsökből készült italokban antioxidáns hatású flavonoidok vannak, amelyek erősítik az immunrendszerünket. Rostos változataik kifejezetten jót tesznek az emésztőrendszernek, segítik a bélműködést és gyógyítják a székrekedést. A frissen préselt zöldséglevek, úgymint a sárgarépa-, cékla-, zeller-, paradicsomlé még a gyümölcsleveknél is egészségesebbek. Lehetőleg reggelire fogyasztjuk őket, ezzel megfelelően hidratáljuk a testünket, és egész napra való ásványi anyagokkal és vitaminokkal töltődünk fel.
Gyógyteák- Nemcsak hidratálásra alkalmasak, hanem betegségmegelőzésre vagy már kialakult panaszok kezelésére is. Vannak kifejezetten nyári frissítő hatású gyógyteák, mint a citromfű, borsmenta, bodza. A téli napokra pedig ajánlatos a hibiszkusztea, a csipkebogyótea fogyasztása, amelyek magas C-vitamin tartalommal rendelkeznek, a gyömbérből készített főzet pedig a megfázásra és gyulladásokra hatékony.
Üdítőitalok- Ma már köztudott, hogy az üdítőitalok nem tartoznak az egészséges élelmiszerek közé. Ha tehetjük, csak nagyon ritkán fogyasszuk őket. Normál, kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a néhanapján elfogyasztott 1-2 pohár üdítő nem káros. A túl magas cukortartalmuk hozzájárulhat a túlsúly kialakulásához, növeli a szívinfarktus kockázatát és a daganatos megbetegedések kialakulását. Sok bennük a mesterséges adalékanyag is. A bennük felhasznált színezékek csalánkiütést, asztmát és egyéb allergiás reakciókat okozhatnak. Jónéhány üdítőitalnál különleges ízt adó foszforsavat is felhasználnak, amely megzavarja a szervezet kalcium-foszfor arányát, és a csontokból, fogakból elkezdi kivonni a kalciumot, ami csontritkuláshoz vezet. A cukormentes változatok sem jelentenek jobb megoldást, ezek ugyanis fokozzák az édességek iránti sóvárgást.
Energiaital- Olyan ital, amely koffeint, és más, a koffein hatását felerősítő összetevőket tartalmaz. Felgyorsult világunkban egyre többen fogyasztják aktivitásfokozóként, fáradtságűzőként. A nagymennyiségű koffein fogyasztása előidézheti a koffeintúladagolás tüneteit, ami erős hányingerrel és hányással, mellkasi fájdalommal, szapora pulzussal, álmatlansággal, esetenként pánikrohammal járhat. Koffein-tartalmú ital fogyasztásához nem szokott egyének, vagy 18 év alatti gyermekek esetében a túladagolás akár halálhoz is vezethet.
Mennyit igyunk?
A napi ajánlott folyadékfogyasztás mértéke nemenként, életkoronként változó, sőt a munkavégzés és az éghajlat is befolyásolja. Kevésbé ismert tény, de minél nagyobb testtömeggel rendelkezünk, annál több folyadékra van szükségünk. Általánosságban elmondható, hogy 20 testkilogrammonként legalább 1 liter vizet meg kéne innunk egy nap. Sajnos manapság a lakosság nagy része krónikus vízhiányos. Tudatosan figyeljünk tehát a megfelelő minőségű és mennyiségű folyadékbevitelre, ami az egészségünk javára fog válni.
Danáč Gabriella
