Andrija, hogyan értékelnéd a Soroksár elleni felkészülési találkozót?
„Nehéz volt, hiszen egyhétnyi edzésadaggal a lábunkban léptünk pályára a felkészülési első összecsapásán. Az előtte való napokban nagyon keményen és jól gyakoroltunk. Összességében azt gondolom, jó meccset játszottunk, amelyet szerettünk volna megnyerni. Folytatnunk kell a megkezdett munkát, és akkor minden a helyes irányba megy majd.”
Tavaly április 2-án, a Szered elleni bajnokin játszottál utoljára. Milyen érzés volt kilenchónapnyi kihagyás után újra pályára lépni?
„Nagyon jó. Természetesen még nem vagyok az egykori szintemen, de örülök a visszatérésemnek. Lépésről lépésre kell haladnom és bízom benne, hogy a tavaszi idény kezdetéig jó formába lendülök. Picit furán éreztem magam, de boldog vagyok. Volt néhány jó átadásom, a lábaim fáradtak, de összességében minden rendben van.”
Volt benned félelem?
„Nem. Nap, mint nap együtt edzek a csapattal, az egymás elleni meccsek során is vannak párharcok. Ha folytatom az eddigi munkát és elkerülnek a sérülések, akkor remélhetőleg az elkövetkező meccseken egyre több játékpercet kapok. Már nagyon várom.”
Mennyi idő múlva láthatjuk Andrija Baličot újra a legjobb formájában futballozni?
„Szerintem nem kell hozzá sok idő, mivel nem vagyok már tizennyolc éves, sok meccs van mögöttem. A testem fizikai állapota csak a kérdés. Véleményem szerint a felkészülés végére minden rendben lesz.”
Ez volt pályafutásod leghosszabb kihagyása?
„Igen, ezt megelőzően legfeljebb három-négy hónapot hagytam ki, amikor megműtötték a térdem. A mostani sérülés nem tűnt súlyosnak, de nagyon hosszú időre dőltem ki.”
Teljesen felépültél?
„Igen, már nem érzek fájdalmat. A hátam végre teljesen rendben van. Ahogy azt mondtam, fáradt vagyok, legutóbb a tavalyi felkészülés során dolgoztam ennyire keményen. Szükségem van egy kis időre, de minden a legnagyobb rendben lesz.”
Nagy Krisztián / dac1904.sk
