Advent második vasárnapján a közösségért élőket ünnepelték Sikabonyban

„A közösség ereje az emberekben rejlik” – Fodor Mihály ünnepi köszöntője

A rendezvény kezdetén Fodor Mihály szívből jövő beszéddel fordult a jubilánsokhoz. Hangsúlyozta, hogy a 60, 70, 80 vagy akár 90 év nem pusztán az idő múlását jelenti, hanem olyan gazdag élettapasztalatot, amelyből mindannyian tanulhatunk. „Mögöttük munkával, szeretettel, családdal és közösségi élettel teli évtizedek állnak”, fogalmazott.

Beszédében arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy egy közösség igazi ereje az emberekben rejlik:

„Azokban, akik nap mint nap tesznek másokért, és akik példát mutatnak türelemből, kitartásból, emberségből.”

A jubilánsok felé köszönetét fejezte ki mindazért, amit Sikabonyért, családjukért és a fiatalabb generációkért tettek. Végezetül jókívánságait tolmácsolta: békét, boldogságot és szeretetben eltöltött éveket kívánt mindannyiuknak.

Puha György alpolgármester: visszatekintésre, értékőrzésre hívó gondolatok

Az alpolgármester beszéde – amely a délután egyik legemlékezetesebb része volt – egyszerre volt személyes, nosztalgikus és értékekben gazdag. Már köszöntője elején hangsúlyozta a rendezvény jelentőségét, majd hosszabban reflektált arra, milyen volt a világ akkor, amikor a mai ünnepeltek gyermekek voltak – és milyen más a jelen felgyorsult, digitális világa.

„Amikor önök születtek, még nem volt telefon, internet, televízió… de volt valami, ami talán fontosabb volt minden technológiánál: volt emberek közötti kapcsolat, volt szeretet, voltak keresztény, konzervatív értékek.”

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a modern élet rohanása eltávolít bennünket az ünnepek lényegétől: „A várakozást felváltotta a rohanás, a csendet a zaj, a készülődést a bevásárlólisták sora. Pedig a karácsony lényege nem változott – sajnos mi változtunk.”

A beszéd egyik fontos gondolata az volt, hogy a régi értékek lángja nem aludhat ki:

„Csak bízni tudunk benne, hogy egyszer megfordul a világ, és ismét visszatérünk a régi értékekhez.” 
„Önök azok, akiknek élettapasztalata ma is iránytű lehet számunkra. Isten éltesse mindnyájukat!”

Az alpolgármester végül kitért városunk idei jubileumi évére és az újonnan épülő Szent István-templom jelentőségére is, hangsúlyozva, hogy

„Aki templomot épít, az a jövőt építi.”

Szelle Erika képviselő az ünnepséget a szeretet és az összetartozás ünnepeként jellemezte:

„A világ összes anyagai között a szeretetnek van a legerősebb kötőképessége és a legnagyobb teherbíró ereje.”

Kiemelte, hogy Sikabony egyik legfontosabb kincse a segítő közösség, amelyben mindenki számíthat a másikra. A jubilánsokat arra biztatta, hogy a mai ünnep legyen a történetek, a nevetés és az új tervek ideje. Végül Hemingway sorait idézte, melyek különösen szépen rezonáltak az alkalommal:

„Mindig csak a jóra figyelj… ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed. Ha nem látod a fényt, nyisd ki jobban a szemed – gondjaid közt is tartogat csodákat az életed.”

Az esemény kulturális programmal folytatódott: az ünnepelteket és a jelenlévőket Plavucha Márk, illetve Kiss Attila Andor éneke, Kiss Gabriella szavalata, majd B. Tóth Katalin karácsonyi dallamai segítették ráhangolódni az advent csendjére és melegségére.

A meghitt délután végén közösen gyújtották meg Sikabony adventi koszorújának második gyertyáját – a fényt ezúttal a társulás legidősebb tagja és Simon Ferenc tiszteletbeli elnök lobbantotta lángra. A gyertyafény egyszerre jelképezte az idősebb nemzedék bölcsességét és azt az értéket, amelyet a közösség számukra jelent.

Az ünnepség bizonyította: Sikabony közössége élő, összetartó és értékőrző – olyan közeg, ahol a múlt tapasztalata, a jelen odafigyelése és a jövőbe vetett hit szorosan összekapcsolódik.

(nagy)