Legalább 6000 olyan embernek kell beoltatnia magát, aki egyébként ezt nem tenné meg, hogy csak az oltási lottó 26,4 millió eurós költsége társadalmilag megtérüljön.
Ugyanakkor még külföldön sincsenek kellő tapasztalatok és adatok arról, hogy mekkora ösztönző ereje van az ilyen lottónak. Néhány amerikai szövetségi állam és nemrég Lengyelország vezette be, és bár néhány helyen ezután nőtt az oltás iránti érdeklődés, az elemzők szerint ebben más tényezők is közrejátszhattak.
A közvetítői bónusz költségeit előzetesen 24 millió euróra becsülik, ennek társadalmi megtérüléséhez legalább 24 ezer embernek kell beoltatnia magát.
Minél magasabb lesz köztük az idősek aránya, annál hatékonyabbnak lehet majd tekinteni a bónusz bevezetését. Az intézet becslése szerint
egy beoltatlan ember társadalmi költségei 4384 euró körül mozognak.
Az egyelőre alacsony átoltottság miatt a gyorsaság lenne kulcsfontosságú, az államnak más eszközöket is be kellene vetnie az oltási hajlandóság növelésére
- írták az intézet elemzői. Azt is hangsúlyozták, hogy
a beoltottaknak nyújtott előnyök bővítése és az újabb szigorú lezárások elkerülése lenne a legkifizetődőbb és leghatékonyabb.
Becslésük szerint ha a beoltottaknak nyújtott széles körű előnyöknek köszönhetően tizedével emelkedne a beoltottak száma, annak társadalmi hasznát 1,1 milliárd euróra lehetne tenni, és az állam 185 millió eurót takarítana meg közvetlenül.
Jelentős segítség lenne, ha a mobil oltócsapatok számának növelésével még hozzáférhetőbbé tennék az oltást a régiókban, főleg a legveszélyeztetett csoportokba tartozók számára
- összegezte az intézet.
Az ÚHP szerint érdemes lenne megfontolni az oltás kötelezővé tételét is egyes foglalkozást végzőknél, elsősorban azoknál, akik kapcsolatba kerülnek a rizikós csoportokba tartozókkal. Az elemzők figyelmeztettek, hogy a járvány által okozott gazdasági károk tetemesek, és óriási ára van annak, hogy a lakosság nagy része nincs beoltva.
ma7 / tasr
