Az új esztendőbe azzal a jogos reménnyel lépünk be, hogy a tavaly elszenvedett súlyos emberi áldozatok már nem ismétlődnek meg, s az utóbbi két évünket beárnyékoló koronavírus-járvány bár jó eséllyel akár tartósan is velünk marad, lassan visszatérhetünk a korábbi életünkhöz.
A szakértők várakozásai szerint Szlovákiában január végén tetőzhet a pandémia negyedik hulláma, amit a Nyugat-Európa legtöbb országában már jelenleg is domináns omikron variáns okoz.
Szlovákia lépéshátrányban
Bár a Dél-Afrikából múlt év novemberében elterjedt omikron variáns körül még most is sok a kérdőjel, mind több jel mutat rá, hogy az omikron nagy lépés a SARS Cov-2 vírus megszelídülése felé. Január elejére számos statisztikai adat igazolja, hogy az omikron variáns lényegesen fertőzőképesebb, mint az eredeti vuhani vírustörzs, vagy akár a delta variáns, viszont jóval kisebb eséllyel vált ki súlyos tüdőgyulladást. Ezáltal bár december utolsó napjaiban Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a járvány kezdete óta nem azonosítottak ennyi új fertőzöttet, a kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek száma csak enyhén emelkedett, ráadásul a betegségből való felépülés átlagos ideje is felgyorsult.
Ezek az adatok kétségkívül reménykeltőek, de a Szlovákiában várható újabb járványhullám előtt az óvatosság mégiscsak indokolt.
A kutatások szerint az omikronnal szemben a harmadik vakcina az oltást követő első hónapokban magas hatékonysággal véd, Szlovákia azonban uniós, de regionális összevetésben is le van maradva az emlékeztető oltások terén. Ilyen módon az új év első hónapjaiban a megugró fertőzésszám már csak a nagy számok törvénye alapján is nagy nyomást helyezhet az egészségügyi ellátórendszerre. A szlovák oltási kampány kudarcát csak aláhúzza, hogy a Szlovákiánál magasabb átoltottságú országok jó eséllyel komolyabb lezárások nélkül vészelhetik át az omikron-hullámot. Ezzel szemben Szlovákia könnyen rákényszerülhet a gazdaság kilábalását tovább hátráltató újabb karanténintézkedésekre.
Fogyó türelem
Az újabb lezárások, főként, ha erre a Szlovákiával szomszédos országok nem kényszerülnek rá, tovább növelhetik a társadalom elégedetlenségét
a Heger-kormány járványkezelésével kapcsolatban. A kabinet számára kritikus hónapok után azonban megkönnyebbülést hozhat, hogy az omikron gyors terjedése miatt a sokat ragozott nyájimmunitás Szlovákiában is kialakulhat. Bár újabb, veszélyesebb mutációk kialakulása sem kizárt, az 1918–1921 között tomboló spanyolnáthához hasonlóan, az omikron-hullám lefutása után a Covid-19 is szezonális, mérsékeltebb kockázatú megbetegedéssé válhat. Ami azt jelenti, hogy bár a SARS Cov-2 koronavírus tartósan velünk marad, de a gazdaságot gúzsba kötő intézkedések nélkül élhetjük mindennapjainkat.
A járványhelyzet várható enyhülése mellett azonban számolnunk kell a koronavírus-válság gazdasági utóhatásaival.
Az idei év első felében egyfelől gyorsuló inflációval, másrészt a beszállítói láncok további akadozásával és az energiabiztonság növekvő kockázataival számolhatunk. A külső környezet bizonytalansága leginkább az orosz–ukrán konfliktusból, s a Moszkvának kitett energiaszállításokból ered. Rövid távon, de akár középtávon is ebben a romló gazdasági és biztonságpolitikai környezetben kell a Heger-kabinetnek helyreállítania a járványkezelés hibái miatt elkoptatott közbizalmat. A feszült, bizonytalansággal teli légkör további magas labdákat adhat az eddig is kevés gátlást mutató ellenzéknek, tovább nehezítve a kormány helyzetét.
Az év második felében, ha nem eszkalálódik az orosz–ukrán konfliktus, Szlovákiában is fokozatosan kedvezőbbre fordulhatnak a gazdasági folyamatok,
enyhítve a társadalom elégedetlenségét, nagyobb mozgásteret adva a kormánynak. Vagyis 2022 első félévére úgy tekinthetünk, mint a Heger-kabinet szakítópróbájára, amelyet átvészelve a koalíció már csendesebb vizekre evezve irányíthatja tovább az országot.
ma7.sk/ Kolek Zsolt
