Honnan ered a Zsuzsanna név?
A Zsuzsanna az ókori Egyiptomból eredő név, mely héber közvetítéssel került át más nyelvekbe. A héberben már női névként volt használatos, sósánná formában, aminek jelentése liliom. A 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb női név volt tájainkon.
Zsuzsanna-napi szokások és hiedelmek
A néphagyomány számos dolgot fűz a Zsuzsanna-naphoz, amiből régen leginkább az időjárásra vagy a termésre következtettek. Zsuzsanna napjáról azt tartják, hogy elviszi a havat, és megszólaltatja a pacsirtákat, de ha mégsem, akkor Mátyás végzi el helyette ezt a feladatot.
Népi megfigyelések
Főleg időjárási megfigyelések fűződnek a naphoz. A pásztorok (juhászok, csikósok, kanászok, gulyások) úgy tartották, hogy Zsuzsanna rápisil a hóra, és az elolvad. A mondás szerint: "Zsuzsánna elpisálja a havat".
A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik.
- A néphit szerint, ha a pacsirta magasan repül az égen Zsuzsanna napján, akkor az meleg közeledését jelzi.
- Ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.
- Ha a pacsirta énekel is, akkor pedig a jó idő már olyan közel van, hogy a pacsirta annak üdvözlésére fakad dalra.
A szentmártonkátaiak (Pest megye) szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart.
Zsuzsanna és a pacsirta összetartozásának hiedelmei többnyire a mezei pacsirtára vonatkoznak.
Földművelés
Ha Zsuzsanna napján enyhe idő volt, felkészültek a föld megművelésére, megjavították a szerszámokat, hiszen nemsokára szükség volt rájuk.
Jó idő esetén ilyenkor indulnak meg a kinti munkálatok a háztáji gazdaságokban. Úgy tartották, a trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre. Egyes gazdák szerint csak Zsuzsanna-naptól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy.
ma7.sk/Kolek Margit
