Vesztességgel zárt a nyugdíjalapok többsége

Tizenhárom éves történetének egyik legnagyobb válságát éli a második nyugdíjpillér. Az 1,5 millió ügyfél nagyjából 8,059 milliárd megtakarítását kezelő nyugdíjalapok döntő többsége tavaly, a 2008-as válság óta először mínuszban zárt.

A legnagyobb bukást a garantált hozamot nem biztosító vegyes és részvényalapok, valamint az indexált alapok könyvelhették el. Ezek az elmúlt évet átlagosan 5,95%-os mínuszban zárták.

Az év legnagyobb bukását az NN magánnyugdíjpénztár indexált alapja tudhatja maga mögött, amely 12,61%-os veszteséggel zárta az elmúlt évet.

Szakértők szerint a visszaesés egyik fő oka a pénzpiacokon tapasztalható aggodalom, az elemzők ugyanis arra számítanak, a világgazdaság növekedési üteme az elkövetkező időben lelassul.

Emiatt az elmúlt időszakban látványos eséseket tapasztalhattunk a világ tőzsdéin, amit az is táplál, hogy egyre több elemző jósolja egy újabb válság kirobbanását a közeljövőben.

A legfőbb alapszabály a második pillérrel kapcsolatban a szakemberek szerint az, hogy a nyugdíjas éveikre ilyen módon takarékoskodóknak nem szabad pánikba esniük.

Ha pánikba esünk, átgondolatlanul elkezdjük átcsoportosítani a megtakarításainkat a hosszabb távon kisebb hozamot biztosító garantált alapokba.

A nyugdíjalapok ügyfeleinek tisztában kellene lenniük azzal, hogy ez egy hosszú távú megtakarítás, vagyis nem feltétlenül kell napi szinten aggódniuk, hogy épp merre mozdulnak el a részvényárak. Elég 3 vagy akár 5 évente egyszer megnézni azt, hogy nincs-e a piacon olyan társaság, amely jobb feltételeket kínál, vagy az adott társaságon belül olyan alap, amely nagyobb hozamokkal kecsegtet, és ahhoz átvinni a pénzünket.

Tavaly egyébként csaknem 65,6 ezren léptek be a második pillérbe, vagyis 13 ezerrel többen az egy évvel korábbinál, és majdnem kétszer annyian, mint 2016-ban.

Forrás: ma7.sk