A darabot korábban így jellemezték: Wedekind 1891-ben írt »gyermektragédiájának« témája és története valós és örök probléma, amelyről érdemes és kell is beszélni. Mindenki tudja, hogy a kamaszkor a legnehezebb időszak mind a gyerek, mind a szülő számára.
A kamaszkorra jellemző szenvedélyesség erős nyomást gyakorol a fiatalokra, az önazonosság érzésének keresése párosul a bizonytalanságtól és a jövőtől való félelemmel, egyben a biztonságos gyermekkor »gyászolását« is megkívánja. A serdülők mindehhez kénytelenek korábbi, gyermeteg énjüket elengedni, amely az újtól való szorongással, infantilis vágyaik elfojtásával, valamint a »felhőtlen gyermekkor« biztonságérzetének megrendülésével jár együtt.
A Novus Ortus Diákszínpad legújabb darabjában kényes témát boncolgat és hagyja a közönséget elgondolkodni tabu, berögzült, helytelen család- és életvezetési modell, tragédia felett.
Ezt már olvasta?
A felvidéki magyarság 20. századi történelméről született trilógia
Ismét Dunaszerdahelyre látogat Jezsó Ákos író – április...
A művészetnek akkor van értelme, ha bele tudunk feledkezni
Szerdán délután került sor a nem hivatásos művészek...
