A kutatást online formában végezték 1000 személy megkérdezésével, május 25 és 28. között.
A megkérdezettek több mint 48 százaléka vallotta be, hogy a bezártság heteiben vette észre magán a kóros szomorúság tüneteit. Leginkább a diákok észleltek magukon szorongást, stresszt, depresszív tüneteket.
A felmérésben részt vevők 27,7 százaléka megfigyelte, hogy három hónap elmúltával romlott a lelki állapota. A koronakrízis alatt a megkérdezettek 60 százaléka csak egész enyhe tüneteteket észlelt magán.
A nők 30 százaléka lelki állapotának enyhe vagy jelentős rosszabbodásáról adott számot, a férfiak közül ez a megkérdezettek 25,6 százaléka érzékelte.
A szociális elszigeteltségtől és a kapcsolatok hiányától főleg a 30 év alattiak szenvedtek.
Állandó vagy gyakori idegességről 44,4 százalékuk számolt be, szorongásról 25 százalék, dühről 39,4 százalék, depresszív érzésekről 27,2 százalék, magányosságról 28,3 százalék „vallott”.
A karantén idején nagyobb szükség volt a lelki segélyvonalakra is. A járvány kitörését követően ötszörösére nőtt az egyik, fiatalok számára fenntartott internetes segélyszolgáltatás látogatottsága. Itt napi 280-an kérnek segítséget.
A Szlovák Pszichiátriai Társaság elnöke, Ľubomíra Izáková szerint fontos odafigyelni a depressziós tünetekre. Ha azok sokáig tartanak, akár komoly betegség is lehet a vége, és ilyenkor szakszerű segítségre van szüksége az érintettnek. A kezeletlen depresszió rontja a benne szenvedő életminőségét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon sokan azért nem keresnek segítséget, fordulnak szakemberhez, mert félnek környezetük reakciójától. Hozzátette, még ha javul is a járványhelyzet, a sok hetes bezártság lelki következményeit még sokáig érezni fogjuk.
ma7.sk/ TASR
Ezt már olvasta?
„Közösen együttműködve, egymást támogatva” – interjú Csémi Sziláddal
A dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Magyar...
A húsvéthétfői öntözés csallóközi hagyományáról
Húsvéthétfő az ünnep kis nyolcadának az első napja. Az...
