Jelenlegi hely

A stressz fogalma és Selye János

Ezt már olvasta?

Hazai pályán

Hazai pályán

Hazai pályán – ezzel a címmel rendezi meg következő,...

Publikálva: 2020, február 7 - 12:17 | Kultúra
Csütörtök kora este Selye Jánosról, a stresszelmélet felfedezőjéről szóló emlékkiállítás nyílt a Csallóközi Múzeumban.
A stressz fogalma és Selye János

A megnyitó háziasszonya, Tilajčík Edit üdvözölte a megjelent közönséget, köztük Karaffa Attilát, Dunaszerdahely alpolgármesterét, Nagy Ivánt, a Csallóközi Múzeum igazgatóját, valamint Barbara Kunicot, a Nagyszombati Megyei Önkormányzat Kulturális osztályának képviseletében. Üdvözlő szavai során bemutatta a kiállítás megvalósításában együttműködő Dr. Szabó Katalin főmuzeológust, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársát, Számadó Emesét, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatóját, valamint Csütörtöky Imrét, a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatóját, a kiállítás kurátorát.

Dr. Szabó Katalin a kiállítás kapcsán kiemelte, manapság gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy stresszes világban élünk. Viszont bizonyára kevesen kötik össze ezt a jelenséget a felfedezője nevével, Selye Jánossal, akinek élete végéig erős kötődése volt a magyarsághoz, a Felvidékhez, Komáromhoz. Mint mondta, ennek a kiállításnak kettős célja van: egyrészt, hogy feltárjuk és megerősítsük az emberek gondolkodásában az összefüggést a stressz fogalma és Selye János között, másrészt az, hogy Selye magyar kötődéseit is feltárja a nagyközönség előtt.

A fital Selye János már Komáromban kísérletezni kezdett, majd egyetemi tanulmányai után egyértelműen a kutatás felé fordult. Gyorsan elkerült Európából, előbb az Egyesült Államokba ment, majd Kanadában telepedett le, itt végezte élete munkásságának legnagyobb részét. Ugyan a hormonok kutatásával kezdett foglalkozni, de közben felfigyelt egy érdekességre: külső behatásra a kísérleti alanyok ugyanolyan hármas tünetegyüttest mutattak - ezt nevezte el generális adaptációs szindrómának - ekkor még nem használták a stressz szót. Később ugyan jelentőssé vált a hormonok területén végzett munkássága is, de a ma már stresszként ismert jelenség körüli kutatása tette világhírűvé.

Köszöntője végén - utalva ezzel a pozitív és negatív stresszre - azt kívánta, hogy: „Ne féljünk élvezni az egész élet stresszét, és ne gondoljuk azt, hogy ez értelmi erőfeszítés nélkül bárkinek is sikerülhet”. Végezetül gratulált Csütörtöky Imrének a szép és lényegre törő összeállításhoz, a látogatóknak pedig tartalmas szemlélődést kívánt.

Csütörtöky Imre, a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatója, a kiállítás kurátora megnyitója elején elmondta, 2017-ben Selye születésének 110. évfordulójára számos jelentős rendezvénnyel emlékeztek. A most Dunaszerdahelyen bemutatott anyag pedig már ötödik állomására érkezett, de még az idén további helyszínekre jut el. Szavai szerint az emlékkiállítás 11 tematikus egységből áll, kezdve egy rövid történelmi bevezetőtől, a Selye-család életét összefoglaló molinón keresztül egészen a stresszelmélet kidolgozásának évtizedeiről szólókon keresztül, Selye János magyarországi, valamint szlovákiai látogatásainak összefoglalójáig. Mint mondta, Selye János rendkívüli ember volt, ahogy kollégáival, önmagával szemben is szigorú. Ugyanakkor műveiben nemcsak a kutatásairól írt, hanem általános kutatói útmutatókat is adott, segítve ezzel a kezdő kutatók munkáját.

A hatvanas évektől kezdődően többször ellátogatott Magyarországra, de Pozsonyban is tartott előadást, amelynek köszönhetően Szlovákiában is elindult a stresszkutatás. Ugyan Nobel-díjat nem kapott, de különféle tudományos és társadalmi kitüntetésekkel ismerték el munkáját. A kurátor a kiállítás megtekintésére azzal invitálta az érdeklődőket, hogy ezen az emlékkiállításon keresztül egy kissé megismerkedhetnek Selye János életével, munkásságával.

A megnyitót Melicher Kinga gitárjátéka tette még emlékezetesebbé.

Az érdeklődők Az izgalom biológiája című időszaki kiállítást 2020. március 28-ig tekinthetik meg a Csallóközi Múzeum kiállítótermében.

Szöveg és kép: Rózsár Vince