Schäfer András: Megpróbáljuk a legjobbat kihozni magunkból

Hogyan vágtatok neki az Írország elleni Eb-főpróbának?
„A csapat elsődleges célja az volt, hogy ne kapjunk gólt, és hogy stabil védelemmel vághassunk neki a nehéznek ígérkező csoportküzdelmeknek. Nyilván a támadójátékot fel kell picit javítani, de a mi játékstílusunk elsősorban a papíron erősebb gárdák ellen szokott jobbam működni. Akkor több területünk van a gyors ellentámadásokra, az írek azonban elég jól védekeztek. Viszont így is volt öt olyan ziccerünk, amit nem tudom, hogy védett ki a kapus, tehát simán nyerhettünk volna. Remélem, hogy a gólok megmaradtak az Eb-re.”

A magyarországi sajtó nagyon dicsért a júniusi edzőmeccseken nyújtott teljesítményeid miatt, sőt egy helyen azt olvastuk, hogy – a játékstílusodat tekintve szó szerint – beverekedted magad a kezdő tizenegybe. Mennyire érzed már magad a kezdőcsapat tagjaként?
„Ilyet nem mernék kijelenteni, de mindenképpen biztató jel, hogy Szalai Attilával csak ketten voltunk, akik végig játszottuk ezt a két felkészülési mérkőzést. Van még közel egy hét a kontinenstorna kezdetéig, és Rossi szövetségi kapitánynál nagyon fontos az edzésmunka – ennek köszönhetően kerültem be az első találkozón a kezdőcsapatba. Nem akarok semmit elkiabálni, meglátjuk, hogyan alakul a hét, de remélem, lehetőséget kapok majd az Eb-n is. Nyilván jelenleg sokkal közelebb érzem magam a kezdő tizenegyhez, mint amikor elkezdődött az edzőtábor. Őszintén szólva, kicsit fáradtan érkeztem az összpontosításra, de néhány nap alatt sikerült felvennem a ritmust. Jelenleg meg már a pályán is nagyon jól érzem magam.”

A mérkőzések után kaptál bármilyen visszajelzést a szövetségi kapitánytól?
„Az első találkozó és a keddi után is megdicsért, de igazából a legnagyobb elismerés az, hogy végig a pályán lehettem mindkét alkalommal.”

Jövő hét kedden Portugália ellen kezditek meg a tornát. Hogyan néz ki az addigi program?
„Tegnap délután volt a meccselemzés, majd azok, akik a pályán voltak, regenerációs edzésen vettek részt. Akik pedig nem játszottak, azoknak egyfajta terheléspótló gyakorlás volt a program, így mától együtt tudunk készülni, már kizárólag a portugál csapatra fogunk összpontosítani. Biztos vagyok benne, hogy alaposan kielemezzük őket. A legutóbbi két felkészülési meccs is arról szólt, hogy összeálljon a portugálok elleni taktika. Erre még van néhány napunk.”

Több helyen is elhangzott már, hogy a magyar válogatott halálcsoportba került. Hogyan látjátok az esélyeket röviddel a rajt előtt?
„Nem igazán beszéltünk erről, nem számolgattunk. A szövetségi kapitány külön meg is kért minket arra, hogy ne latolgassuk az esélyeket. Öt éve is mindenki temette a csapatot a franciaországi Eb előtt, és mégis csoportgyőztesként léptünk tovább. Ahogyan azt korábban is elmondtam, minden lehetséges, a legjobb tudásunk szerint fogunk készülni. Nem sok értelme van egy héttel a torna előtt számolgatni. Keményen kell dolgozni, a legjobbat kihozni magunkból és akkor lesz esélyünk.”

A legutóbbi két felkészülési találkozón egyaránt tízezer ember volt jelen. Elképzeled, hogy a Puskás Arénában hetvenezer szurkoló előtt lépsz majd pályára?
„Nem volt még hasonlóban részem, de biztos vagyok benne, hogy nagyon jó lesz. Pláne úgy, hogy néhány ezer ember kivételével a többi nekünk szurkol majd. Ilyen kulissza előtt egyszerűen nem lehet rossz teljesítményt nyújtani, és a biztatás rengeteg erőt fog adni a csapatnak.”

A DAC szurkolói és mi is a klubban nagyon szorítunk neked.
„Köszönöm szépen a támogatást, nagyon jól esik. Arra kérnék mindenkit, hogy továbbra is biztassák a csapatot, hiszen három nagyon fontos összecsapás áll a magyar válogatott előtt. Együtt akár még ezt a három akadályt is sikerülhet megugrani.”

Kalmár Zsolt elmondta, hogy folyamatosan tartjátok a kapcsolatot. Csapatkapitányként milyen utasításokat kaptál tőle?
„Azt kérte, éljek a lehetőséggel és elmondta, hogy helyem van a csapatban. Megdicsért az előző két meccsen nyújtott teljesítményem miatt és megkért, hogy továbbra is ezt csináljam. Jólesett neki, hogy az ő tiszteletére szalutáltam a Ciprus ellen lőtt gólomnál, hiszen ő szokott így ünnepelni. Ilyenkor igazából nem lehet nagy szakmai utasításokat adni, azokat az edzői stábtól kapjuk. Kedves és segítőkész volt, és ugyanez Vida Mátéra is igaz. A klubcsapatból és a stábból is többen gratuláltak, Mátéval tartom szorosabban a kapcsolatot és személyes szempontból vele elemeztem ki a legutóbbi két összecsapást is.” 

dac1904.sk / Nagy Krisztián