A tantervet három egységes oktatási programfejezetre kívánják osztani. Az első ciklus az 1-3. évfolyamot foglalná magába, a második a 4-5. évfolyamot, az utolsó pedig az általános iskolák 6-9. évfolyamát.
Mint ahogy a tárcavezető megjegyezte, a rugalmas kerettervek alkalmazásával maguk az iskolák tudnák variálni a kitűzött célokat. Magyarázatként elmondta, hogy jelenleg az iskolákban ez úgy működik, hogy az egyes évfolyamok részére ki van jelölve a standard tudáshalmaz, melynek az elsajátítását ellenőrzik.
A rugalmas kerettanterveket kísérleti jelleggel vezetnék be, projektként szerepelnek, melyeket a tárca kiértékel majd. Mint kifejtette, a jelenlegi oktatási rendszert pillanatnyilag másként nem tudják megváltoztatni. „Önkéntes alapon, kísérleti projekttel kell kezdeni“ – magyarázta Gröhling. Az iskolák eldönthetik, hogy egy ciklust, illetve azok mindegyikét kipróbálják.
A ciklusok bevezetésével Gröhling szerint a pedagógusok az osztályuk tudásszintje szerint átcsoportosíthatnak egyes elsajátítandó anyagokat a következő évfolyamokba, például az első ciklus tananyagának elsajátítására a tanulóknak három évük lenne.
„Ez nehezebb a pedagógusok számára, mert mindezt elő kell készíteniük, együtt kell működniük az osztállyal, a szülőkkel és az egész tanári karral“ – magyarázta. A módszert azonban nem akarják általánosan bevezetni, hanem önkéntes alapon. A miniszter szerint ez egy közbülső lépés lenne a magolás és a való életre való felkészítés között.
forrás: felvidék.ma/Webnoviny.sk
Ezt már olvasta?
A gyermek kincs! – országos konferenciára várják az óvodapedagógusokat
Ma még lehet jelentkezni a Szlovákiai Magyar Pedagógusok...
