A kiadvány a szerzőnek – akit többek között a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola kihelyezett tagozatának, a dunaszerdahelyi Boldog Batthyány-Strattmann László Intézetnek az igazgatója, egyetemi lelkész, a Remény katolikus hetilap főszerkesztője is – a Csallóköz című hetilapban megjelent csaknem száz jegyzetéből gyűjt egybe válogatást.
„A pap munkaeszköze a mondanivaló” – kezdte az estet a szerző bemutatása után Albán József. „A mondanivaló – amit a szó »csak« közvetíteni hivatott. S ennek a mondanivalónak immár saját élete van. Felelőssége, arculata, akár ragyogása, akár dadogása. Ereje, mozgása és mozgatása. A mondanivaló már lehet tiltón felemelt kéz, lehet lendületet adó lökés, esetleg simogató és vigasztaló érintés, vagy sebészkésként a tályogot felnyitó, éppen az adott és pontosan a kellő helyre irányított fájdalmas bemetszés. De a mondanivaló önmagában kevés. Mert – valljuk be – valamilyen mondanivalója, azért mindenkinek van… Ki kell hát mondani – de még ez sem elég. Mert, hogy miként mondjuk ki, valójában azon múlik a legtöbb. Lépjünk megint eggyel feljebb: A pap munkaeszköze az ÜZENET. A mondanivaló a forma, a szó az anyag, de a lényeg – mindig az üzenet.”
Majd hozzátette: „De a szerző – az én szememben – elsősorban nem szerző. A szerző pap. Akinek a munkaeszköze a szó, a mondanivaló és az üzenet. Ez a kötet tehát erről szól: Nem pusztán a szavak erejéről, hanem a mondanivaló és az üzenet erejéről… Mert az üzenet egy kereszténynek és egy papnak – mindig ugyanaz. Ne sajnáljuk le, ne húzzuk el a szánkat és ne legyintsünk, amikor halljuk: Isten a Szeretet! Csak azért, mert ezzel már annyian visszaéltek, és csak azért, mert csöpögősen és idealisztikusan hangzik – még ne fordítsunk hátat neki…; sőt, merjünk vele szembenézni!
Nos, éppen ebben segít ez a könyv, s a benne található rövid írások. Fő erénye azonban az a mód, ahogy ezt teszi: Nem a Bibliát idézi, az egyházatyákat vagy a teológiát… Az Üzenetet úgy adja át, hogy közben mesél.”
Póda Erzsébet szerint „ha nem lennének szavak, nem tudnánk utat találni a másik ember gondolataihoz, a másik ember lelkéhez. Egyáltalán a másik emberhez.” Majd így folytatta: „Herdics György finoman és pontosan bánik a szavakkal. Sőt mesteri módon közvetíti gondolatait az olvasó felé. Az élet aktuális történéseiből merít, és ezeken a közérthető példákon keresztül mutat utat az egyszerű olvasó számára Istenhez, és az emberhez önmagához is.”
A Csallóköz főszerkesztője utalt a kötet „belső vonalaira” is: „Az írások a hétköznapi életünk valamennyi témáját, területét felölelik. Szólnak a múltról, jelenről és a jövőről is. Ami pedig külön öröm számomra, szólnak az anyanyelvünkről, az anyanyelv védelmének fontosságáról.”
Póda Erzsébet végül kiemelte: „Nagy szükség van erre az útmutatásra ebben a mai zajos, furcsa világunkban. Amikor már ritkán vesszük elő az imádságos könyvet, és ritkán jut pillanat arra, hogy elcsendesedjünk. Sőt, mintha félnénk elcsendesedni.”
A könyvbemutatót zenei betétek és felolvasás gazdagították, majd kötetlen dedikálás és beszélgetés zárta.
Ezt már olvasta?
Az elszakítottság idővel beférkőzik az ember zsigereibe
Péntek kora este két író, újságíró, Jezsó Ákos és...
A felvidéki magyarság 20. századi történelméről született trilógia
Ismét Dunaszerdahelyre látogat Jezsó Ákos író – április...