Karaffa Attila ünnepi beszéde

Tisztelt hölgyeim és uraim!

Himnuszunk születése napján, január 22-én, főhajtással emlékezhetünk meg legfontosabb közös kincsünkről, amely egy kicsit megkülönböztet bennünket más népektől. Nem különb és nem több, mint más nemzetek kultúrája, de mégis valami kimondhatatlan erős kötelékkel bír: Nemzetmegtartó erővel, amely összeköt bennünket Dunaszerdahelytől Székelyföldig, Európa szívétől a különböző földrészeken át, bármely országba, ahol magyarok élnek. A kultúra nemcsak tudást és műveltséget hordoz magával, hanem erkölcsöt is. A magyar kultúra továbbadását senki más nem végzi el csak mi magunk!

Nagyjaink is ráébredtek arra, hogy magyar kultúra nem létezhet magyar nyelv nélkül. A nyelvünk a legnagyobb nemzeti kincsünk, mely vagyoni, társadalmi helyzetünktől, lakóhelyünktől függetlenül a miénk, magyaroké. Óvnunk és vigyáznunk kell rá, továbbadni a felnövekvő jövő nemzedékének, ezért is fontos a magyar óvoda és iskola.

A kultúra kovácsai itt városunkban is az óvónők, tanítók, tanárok, közművelődési alkalmazottak, az értelmiség együtt az egyszerű emberekkel, munkásokkal ugyanúgy izzítja a vasat a magyar kultúra kohójában. Hálás köszönet érte nekik! A saját maguk idejét áldozzák fel, még ha bizonytalannak is látszik munkájuk gyümölcse. Rendíthetetlenül küzdenek munkahelyükön, ahová a Teremtő állította őket. Magyar kultúránkat tovább is kell adnunk, ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha gyermekeinket magyar iskolába íratjuk megalkuvás nélkül! Városunkban is sokan lemondanak arról, hogy a magyar történelem nagy királyait, csatáit, a magyar irodalom kiváló költőit, a művészet világszerte ismert alkotóit megismerhessék azok a gyerekek, akiket nem magyar iskolában sajátítják el az alapismereteket. Az iskolai beiratkozásokkor, kérem legyünk résen és győzzük meg a tévelygőket, hogy csakis az anyanyelvi oktatás az elfogadható a gyermek számára! Városunkban három önkormányzati fenntartású alapiskola és egy keresztény iskola működik. Bármelyikbe is írassák be a gyermeke, mindenhol a legnagyobb szeretettel várják és felvértezik a gyermeket nemzetünk tudásával.

Az anyagi megélhetés, városunk gazdagsága, a munkahelyteremtés mind-mind fontos feladat, amelyet lehetőségeink szerint igyekszünk megvalósítani vagy legalább a jó út irányába elindulni. Ne feledkezzünk meg azonban az erkölcs fontosságáról sem! Az alapvető emberi jogokról, a hagyományápolásról, a kultúra megőrzéséről, őseink munkájának megbecsüléséről sem! Városunk építői mindig gondoskodtak az anyagi megélhetés mellett a szellemi javakról is, hiszen gazdag kultúrtörténettel dicsekedhetünk: színjátszócsoportok, közművelődési és egyházi egyletek, cserkészek és még hosszan sorolhatnánk a városunkban működő egykori szervezeteket, amelyek közül többen is, a rendszerváltás után újra gazdagítják városunk kulturális életét. A színes kulturális kavalkád megismerése nem bűn, sőt javunkra is válhat. Arra kell csak ügyelnünk, hogy a miénk, az a magyar megmaradjon és ne veszítsük el!

Szívből kívánom mindenkinek, akik a magyar kultúráért felelősséggel tartoznak, hogy a mai nap igazi ünnep legyen, azzal a szent meggyőződéssel, hogy amit teszünk, azzal népünket, nemzetünket, jövőnket és nem utolsósorban városunkat szolgáljuk.

A holnapi nap új feladatot ró ránk, mint ahogyan minden egyes nap nekünk felvidéki magyaroknak: Becsületben, tisztességben elvégezni munkánkat és dolgozni szülőföldünk felvirágoztatásán, építeni tovább városainkat, falvainkat és megőrizni magyar kultúránkat!

A mai est ismét színes műsort tartogat számunkra, fellépnek majd városunk ovisai, diákjai, művészei. Kérem fogadják Őket nagy szeretettel.

A Pázmaneum Társulás 2017. január 23-án, Magyarország nemzeti gyásznapján 16:30 órakor csendes gyertyagyújtást szervez a Szent György római katolikus templom keresztjénél.
Várjuk mindazokat, akik egy szál gyertya meggyújtásával szeretnék kifejezni részvétüket a magyar diákok emléke előtt, illetve imát mondani a sérültek gyógyulásáért!
Biztatjuk az iskolák igazgatóságát, a diákságot, hogy ők is emlékezzenek meg iskolájukban a szörnyű tragédiáról!