
„Ma nemcsak az áldozatokra emlékezünk, hanem azokra is, akik túlélték a borzalmakat, és képesek voltak újrakezdeni az életüket. Az ő erejük és kitartásuk mindannyiunk számára példát mutat. Legyen a mai megemlékezésünk nemcsak a múlt felidézése, hanem üzenet a jövő számára is” – üdvözölte a szép számban megjelenteket magyar nyelven a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség elnöke, Schwartz József, szlovák nyelven pedig Petra Bárkányi. Ezt követően a hitközség tagjai közül Efraim Lieser héber, dr. Feldmár Tibor pedig szlovák nyelven mondott imát.
A megemlékezésen köszöntötték a jelenlévőket, köztük Hájos Zoltánt, Dunaszerdahely polgármesterét, Szebelédi Kata asszonyt, Magyarország pozsonyi nagykövetségének első beosztottját, valamint Puha Györgyöt és Karaffa Attilát, városunk alpolgármestereit. Az alkalmat megragadva a zsidó hitközség elnöke megköszönte Karaffa Attila ajándékát, egy régi tóramutatót.
Martin Korčok, a Szeredi Holokausztmúzeum igazgatója ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a zsidó temetőben található emlékfal szimbolikus sírja mindenkinek, azoknak is, akiknek sokszor csupán a nevük maradt fenn. A falon a mai napig fontos üzenet áll – hangsúlyozta az ünnepi szónok:
„Állj! Hajolj meg az itt található szent könyvek maradványai előtt, és az emberek maradványai előtt, akikből szappant készítettek, és így érkeztek haza Auschwitzből!”
Ez az emlékhely az emberi gonoszság szomorú mementója is – tette hozzá –, hiszen a több ezer elhurcolt emberből csak nagyon kevesen térhettek haza. Megemlékezett néhai Kornfeld Tiborról is, aki sokat tett azért, hogy ne merüljön feledésbe a dunaszerdahelyi zsidó közösség múltja.
„Reménnyel tölt el, hogy ennyire sokan emlékeznek a múltra, hogy sose engedjük meg többé az ilyen szörnyűséget” – zárta ünnepi gondolatait Martin Korčok.
A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének elnöke, Richard Duda nevében Petra Bárkányi szólt a jelenlévőkhöz.
„Azokra emlékezünk, akik nincsenek itt. Ez lehetőség arra is, hogy a jelenre és a jövőre gondoljunk, arra, mit adunk tovább. Nemcsak emlékezni jövünk ide, hanem azért is, hogy beigazolódjon: elődeink életének volt értelme” – hangzott el az üzenetben.
Richard Duda fontosnak tartotta kiemelni, hogy a zsidóság jövője nem attól függ, mennyi épületet vagy temetőt állítanak helyre, hanem azoktól az emberektől, akik vállalják a felelősséget, és időt szánnak közösségükre. Dunaszerdahelyt példamutatónak nevezte, mert szerinte a város megmutatta, hogy a nemzedékváltás nemcsak kötelesség, hanem lehetőség is.
„Mi, zsidók tudjuk, hogyan alakulnak át a szavak tettekké. Tudjuk, hogy egy-egy csoport démonizálása sosem az erőszakkal kezdődik, hanem a megbélyegzéssel. Ezért ma fontos, hogy ne csak emlékezzünk, hanem reagáljunk is a történésekre, a jelenre” – emelte ki üzenetében a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének elnöke.
Schwartz József, a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség elnöke ünnepi beszéde elején megjegyezte: már 82 éve beszélnek a borzalmakról, a fájdalmakról és a veszteségről. Ez olyan hosszú idő, hogy azt hihetnénk, már mindent elmondtak. Mégis fontos újra és újra emlékeztetni az embereket azokra a borzalmakra, amelyek a második világégés során történtek. Különösen ma, amikor egyre több az információ, a lehetőség és a szabadidő – amelyet néhányan gyűlöletkeltésre használnak.
„Mert a holokauszt nem a gázkamrákkal kezdődött. Nem a krematóriumokkal. Nem a tömegsírokkal. Hanem a hazugsággal. A gyűlölet sajnos újra jelen van a világban” – emelte ki az emlékező, hozzátéve: azt kérik mindenkitől, ne engedjék, hogy a gyűlölet gyökeret verjen a szívükben. Ne engedjék, hogy hamis információk, propaganda vagy előítéletek mérgezzék meg gondolataikat. Mert amikor a gyűlölet gyökeret ereszt, nagyon nehéz kiirtani.
„Kérdezzenek. Beszélgessünk. Ismerjük meg egymást” – javasolta a zsidó hitközség elnöke, elmondva, hogy a hitközség évek óta látogatja az iskolákat, hogy találkozzanak a fiatalokkal, és azok jobban megismerhessék a zsidóságot, hagyományaikat, vallási életüket és történelmüket.
„Mert tudjuk, hogy a tudatlanságból születik a félelem, a félelemből az előítélet, az előítéletből pedig a gyűlölet” – egészítette ki mondandóját.
Beszéde végén külön köszönetet mondott Bozay Krisztián esperesplébánosnak, aki lelkipásztori szolgálata miatt nem vehetett részt a megemlékezésen, ám ígérete szerint a vasárnapi szentmisék zárásaként külön imádkozott a holokauszt áldozataiért és a népek közötti kiengesztelődésért.
„Ez a gesztus reményt ad. Reményt arra, hogy a különböző vallások és közösségek nem egymás ellen, hanem egymás mellett állhatnak, nem feledve azt, hogy minden egyistenhívő vallás alapja a zsidó vallás. És talán éppen ez a legfontosabb üzenete a mai napnak: az emlékezés nemcsak a múltról szól, hanem a jövőről is. Arról a világról, amelyet gyermekeinkre hagyunk” – emelte ki Schwartz József.
Az ünnepi beszédek után különleges vendég állt mikrofon elé. Grünfeld Margit egykori dunaszerdahelyi lakos történetét az Izraelből érkezett lánya, Hana Cohen-Haár magyar, unokája, Eszter pedig héber nyelven mondta el. A szívszorító emlékezés arra is rámutatott, hogy 1945-ben a világháború ugyan véget ért, de a zsidógyűlölet olyan mértékben megmaradt, hogy a család végül inkább elvándorolt otthonából Izraelbe.
A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium diákjai közül Orvos Éva énekkel, Csóka Ádám pedig verssel tette még meghittebbé az emlékezést.
Az emlékezés lángjainak fellobbanása után Baruch Myers rabbi, Pozsony főrabbija mondott héber nyelvű imát, dr. Feldmár Tibor vezetésével pedig közösen mondták el a kaddist, a legszentebb zsidó imák egyikét.
A megemlékezésen készült további felvételeinket képgalériánkban tekinthetik meg.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?
Közösségépítő háttéremberek elismerése – Hatodik alkalommal kerül kiírásra a Pogány Erzsébet-díj
A Szövetség a Közös Célokért társulás 2021-ben hozta...
A megmaradás hitével gyújtottak gyertyát Dunaszerdahelyen a Nemzeti Összetartozás Napján
Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján ismét a...

