Világbajnokságokat minden páratlan évben rendeznek, legalábbis 1993 óta, és azóta Németország két vb-nek adott otthont (2007, 2019). Korábban ötször is a németek fogadták a világ legjobb kézilabdázóit, először, mint Német Birodalom, később, mint NDK és NSZK. Ez a múlt, a jövőben viszont egymás után kétszer is ők rendezhetik a vb-t: 2027-ben egyedül, 2029-ben a franciákkal közösen.
Mindkét viadalon 32 válogatott vehet részt, értelemszerűen a 2027. januári játssza most a főszerepet. Húsz hely elkelt: 4 Ázsiának, 5 Afrikának, 4 Dél-Amerikának, 6 Európának (egy a házigazdának, egy a címvédőnek, négyen pedig az idei Eb-ről jutottak ki), valamint egy szabadkártyás helyet kap valószínűleg az Egyesült Államok a Los Angeles-i olimpia miatt (az is csoda, hogy van válogatottjuk). Egy helyért küzd Észak-Amerika, egy szabadkártyát még kioszt a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF), tíz helyért pedig Európa harcol. Itt lépnek be a főszereplőink, akik az európai selejtezősorozat harmadik szakaszában járnak.
Mert volt első és második szakasz is. Az elsőben 6 alakulat vett részt oda-visszavágós lebonyolításban, tehát hárman továbbjutottak. A másodikban 16 csapat szerepelt, vagyis az elsőből érkező 3, plusz a 15 „új” gárda. A szlovákok a 8 nem kiemelt között, a szerbek viszont a kiemeltek között szerepeltek, a párharcokat pedig idén márciusban játszották le. Szlovákia először Németországban 24-27-re legyőzte Ukrajnát, majd a vágbesztercei visszavágón 31-32-es vereséget szenvedett, vagyis kiejtette az idei Eb egyik résztvevőjét – a 24., utolsó helyen zártak az ukránok.
A szerbek jóval könnyebben jutottak tovább. Nišben 42-25-re legyőzték a litvánokat, idegenben 24-33-ra diadalmaskodtak. A 8 párharcból ötöt nyertek meg a kiemeltek, hármat viszont a gyengébbnek kikiáltott alakulatok. Az egyik közülük a szlovák volt, míg az izraeliek az utóbbi két Eb-n részt vevő georgiaiakat ejtették ki, de a legnagyobb meglepetést az első szakaszból érkező törökök okozták, akik a 4 vb-címmel rendelkező románokat búcsúztatták – igaz, a románok legnagyobb sikere az utóbbi években, hogy ott voltak a két utolsó Eb-n. A harmadik szakaszt 10 párharc alkotja.
A magyarok és a macedónok a kiemeltek között szerepeltek, és ha végignézünk a másik oldalon, Chema Rodríguez alakulata bizony a legnehezebb ellenfelet, a szerbeket kapta. Szerbiát a szintén spanyol Raúl González Gutiérrez irányítja, és ha az Európa-bajnokságokat vesszük, 2010 óta egyről sem hiányzott a válogatott.
Az idei torna csoportkörében a balkániak legyőzték a később ezüstöt szerző németeket, a spanyoloktól viszont két, az osztrákoktól egy góllal kikaptak. A továbblépés elmaradt, 19. hely a végeredmény. A vb-ken 2015 óta csak kétszer szerepeltek, négyszer lemaradtak, ahogy a 2025-ösről is. Észak-Macedónia 2013 óta mindegyik vb-n, 2012 óta pedig mindegyik Eb-n részt vett. A macedónok könnyebb ellenfélnek tűnnek, de a teljesítményük kiegyensúlyozottabb, mint a szerbeké.
Magyarország május 14-én (18.00) Nišben csap össze Szerbiával, 17-én (17.30) Veszprémben játsszák a visszavágót. Szlovákia 14-én (19.00) Eperjesen fogadja Észak-Macedóniát, 17-én (19.00) Szkopjéban feszülnek egymásnak a felek.
ma7.sk/ Rajkovics György
