Tanulságos előadásokról szólt, különleges bejelentéseket hozott a várostörténeti konferencia

„A város idén ünnepli első írásos említésének 770. évfordulóját. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen konferencia, amely a város történetével foglalkozik, szervesen illeszkedik az eseménysorozatba” – köszöntötte a megjelenteket Nagy Iván, a házigazda intézmény igazgatója. Hangsúlyozta: Dunaszerdahelyről sok mindent tudunk, mégis számos „fehér folt” maradt a múltban, amelyek feltárása összetett feladat – fogalmazott megnyitójában.

Berényi József, Nagyszombat megye alispánja örömmel üdvözölte a szép számú érdeklődőt, és megtiszteltetésnek nevezte, hogy elnöklője lehet egy ilyen jelentőségű konferenciának. Mint mondta, a történelmi részleteket szakavatott előadókra bízza, ő pedig három rövid történettel vezetett fel fontos gondolatokat.

Elsőként arról beszélt, sokakat meglep, hogy Dunaszerdahely egy mindössze 22–23 ezres város, hiszen jelentősége és befolyása jóval nagyobbnak tűnik. Komárommal együtt a magyar közélet egyik legfontosabb felvidéki gócpontját alkotja – jegyezte meg. Második gondolatában reagált arra a vélekedésre, hogy a helyi magyarság esetleg bántaná a nem magyarokat: „A mai napig hangsúlyozni kell, hogy Dunaszerdahely lakossága, az itteni magyarság nagyon is toleráns” – emelte ki. Harmadik története néhai Kornfeld Tiborhoz, a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség korábbi vezetőjéhez kötődik, akivel többször beszéltek arról, hogy a városból szinte teljesen eltűnt egy egész közösség. „Egyik közösség túlélése sincs garantálva. Emlékeznünk kell minden jelenségre, amely életünkben fontos, mert a jövőnk nincs biztosítva – egyikünk számára sem” – fogalmazott az alispán.

Rövid bevezetője után átadta a szót az előadóknak.

Előadások a múltból – dűlők neveitől a tűzrendészet történetéig

Nagy Iván etnológus Pókatelke és a Pókatelekiek birtokrészeinek földrajzi neveit mutatta be, a dűlők, nádasok, vízfolyások azonosításának nehézségeivel és érdekességeivel együtt.

Csiba Balázs történész a valaha Dunaszerdahelyen élt nemesekről, családokról tartott áttekintést.

Nagy Attila helytörténész Pázmány Zoltán családjához kötődően mutatta be az egykor okiratok mellé készített tájékoztató segédleteket – a regesztákat –, és azt, hogyan lehet ezekből sokszor puzzle-szerűen adatokat rekonstruálni.

Darnai Zsolt történész a tűzrendészet és a szervezett tűzoltás fejlődését ismertette, több érdekes példával. Az egyik nagy tűzvész utáni gyermekőrzési intézkedés különös részletként hangzott el. Előadását egy kedves gesztus is kísérte:

Tovaryš Krisztián, Balony polgármestere három tűzoltósisakot – köztük egy közel 130 éves darabot – adományozott a Csallóközi Múzeumnak.