Az ortodox karácsony miatt később csatlakoztál a gárdához, így kihagytad a nyitóteszteket. Mennyire sikerült behozni a lemaradást?
„Lemaradtam ugyan a csoportos tesztelésről, hiszen csak nyolcadikán tértem vissza, de másnap rögtön fizikális teszteket abszolváltam. E hét elején pedig jött a testátvilágítás, a vérteszt és a padon való futás a Sagax klinikán, ez után pedig az erőnléti edzők mérték fel a kondíciós állapotomat. Ugyanazokon a dolgokon mentem át, mint a csapattársak, tehát mostanra ugyanazon a szinten vagyunk. Viszont ami a felkészülési időszakot illeti, két edzéssel kellett többet abszolválnom a srácoknál, az erőnléti edzők számomra is készítettek egyéni edzéstervet.”
Mesélj nekünk a szerb karácsonyi szokásokról, hiszen ti pravoszlávként január elején ünnepeltek. Ilyenkor ajándékok is vannak a fa alatt?
„Nálunk inkább az újévhez köthető az ajándékozás hagyománya. Január hatodikán böjtölünk és templomba megyünk, de vannak olyanok is, akik kimennek az erdőbe és elhozzák a Badnjak nevű fát, ami aztán egész nap a ház előtt áll. Általában a vacsora után bekerül a házba, az asztal alá, több más dologgal egyetemben. Régióktól függően más lehet a hagyomány, de ez az, amit általában mindenki követ. Vacsora után fogjuk a fát és elmegyünk a templomba, amely előtt van egy nagy máglya, a fát pedig be kell dobni a lángok közé. A fa elég, a hitvilág szerint pedig ezzel az ember kívánságai az égbe kerülnek. Nem kell mindenkinek saját fával érkeznie, de ilyenkor sokan árulnak ilyet az utcán is. A hetedike karácsony napja, ekkor ünnepeljük Jézus születésnapját. Aznap a család közösen reggelizik és ebédel. Különlegesség, hogy az édesanya készít egy nagy kenyeret, amelybe egy érmét és a már említett fa egy kis darabkáját is belerak, de többen kukoricát is tesznek bele. Ebédnél körbe jár a kenyér és annyi darabra törjük, ahány tagú a család. A miénk öttagú, édesapámmal, édesanyámmal, a Németországban élő nővéremmel és a férjével. Ha a kenyérdarabomban az érmét találom meg, az pénzt jelent, ha a fa egy részét, akkor az egészséget. A kukorica pedig a mezőgazdasághoz kötődik, ha valaki ezt találja a kenyérdarabban, annak jó termése lesz. Mindenki igyekszik valamit találni a saját kenyérdarabjában, én sajnos idén nem találtam benne semmit.”
Mikor kerülnek elő az ajándékok?
„Ez inkább az újévhez, mintsem a karácsonyhoz kötődő hagyomány. A családban levő gyerekeknek újév napján adtam át az ajándékokat. Január 13-ról 14-re virradóra ünnepeljük az ortodox új esztendő érkezését Szerbiában.”
Az év vége egyben a számadás ideje is. Mik voltak számodra a 2024-es év legjobb pillanatai?
„Talán a tavasz utolsó tíz mérkőzését mondanám. Nagy hajrá után sikerült megszereznünk a második helyet.”
A szurkolók szavazása alapján az őszi szezon harmadik, míg a tavaszi idény második legjobb DAC-futballistája voltál. Ami a számokat illeti, ősszel te hoztad le a második legtöbb meccset kapott gól nélkül és percekben kifejezve tiéd a második leghosszabb góltalansági sorozat is. Nem zártál rossz félszezont, ugyanakkor az is igaz, hogy amikor bevették a kapudat, mindössze egyetlen találkozót tudtunk megnyerni, tehát a kapott gól egyenlő volt a pontvesztéssel. Mint mondanak számodra ezek a statisztikák?
„A szurkolók szavazatai további motivációt és visszaigazolást jelentenek azt illetően, hogy többé-kevésbé stabil a teljesítményem. Értékelik a hozzájárulásomat és a csapat fontos tagjának gondolnak. Ami a kérdés második részét illeti, egyáltalán nem jó, hogy amikor az ellenfél betalál, nem tudunk pontokat szerezni. A futballban több módon is születhetnek találatok, hibák, büntetők után, öngól által, de dolgoznunk kell azon, hogy képesek legyünk akár hátrányból is megfordítani a mérkőzéseket. A második legtöbb kapott gól nélküli meccs azt mutatja, hogy a védekezésünk nem rossz, hiszen ezek a találkozók nem csak az én érdemeimet mutatják, hanem az egész csapatét. Meg kell találnunk az egyensúlyt. Jobb inkább gólt kapni, de nyerni.”
Tettél újévi fogadalmakat? Mit kívánnál a 2025-ös esztendőre?
„A legfontosabb az egészség, ezt kívánom a családomnak, a barátaimnak, mindenkinek. Ha ez megvan, bármi más is elérhetővé válik. Ami a pályafutásomat illeti, mindig megfogadom, hogy megpróbálok jobb lenni, jobban teljesíteni, mint az előző esztendőben. A visszatérésem óta igyekszem mindenben fejleszteni magam és megpróbálom ezt az elkövetkező hat hónapban is fenntartani. A szünetben sikerült alaposan kipihennünk magunkat és megfeledkeznünk a labdarúgásról, mostantól azonban egészen május végéig a lehető legprofesszionálisabb módon kell dolgoznunk. Meglátjuk, mit tudunk kihozni még az idényből.”
Hogyan változnak az egyes felkészülési időszakok az évek múlásával?
„Szerintem a kapusok részlegén nem sok minden változott, hiszen évek óta ugyanaz az edzőnk és ugyanaz a menetrend is. Természetesen bizonyos aspektusokat fejlesztünk, mint például az erőnlét, az első két hét főleg az edzőtermi gyakorlásról, több futásról és ugrálásról szól. Az edzőtermi gyakorlásoknál látok némi változást, keményebb lett, magasabb kilogrammokat emelünk, igyekszünk minél erősebb izomzatra szert tenni. Véleményem szerint a mezőnyjátékosok többet futnak, mint régebben, de ez jó dolog, mivel a felkészülés menetrendje remekül meg van tervezve. Két hetet töltünk hazai környezetben, majd Törökországba utazunk, ahol több lesz a labdás gyakorlat és tíz nap alatt három mérkőzés is vár ránk. A hazatérést követően jön a főpróba, egy héttel később pedig kezdődik a bajnokság. Mentális szempontból is jó, hogy csapatként elutazunk valahova és környezetváltozáson esünk át, majd röviddel a visszatérés után már jön is az első bajnoki összecsapás. Ez által nem válik egyhangúvá a felkészülési időszak és meggyőződésem, hogy ez az eredményességünkön is megmutatkozik majd.”
Általános vélekedés, hogy mivel a kapusok nem futnak sokat a mérkőzéseken, nem kell annyira keményen dolgozniuk sem a felkészülés során. Egyetértesz ezzel?
„Ha ezt halljuk, mindig azt mondjuk, hogy próbálják ki, milyen a helyünkben lenni, vetődjenek el tízszer egy irányba és álljanak fel a lehető leggyorsabban. Bár nem futunk annyit, mint a mezőnyjátékosok, vannak más specifikus dolgok, amelyekre komolyabb hangsúlyt fektetünk. Inkább a labdával futunk és olyan feladatokat végzünk vele, amelyek a mérkőzések bizonyos részeihez kapcsolódnak. Nem olyan magas az iram, de sokkal több az ugrás, a rugaszkodás, vetődés. Az idény során négy ismétlést végzünk a feladatokból, most nyolcat-tízet is. Ha szeretném a futást, középpályás lennék, nem pedig kapus.”
A felkészülési időszak során öt találkozó is vár ránk, az ellenfelek között egy szerb csapat is van. Hogyan jellemeznéd a Čukaričkit?
„Várom már a meccset, mert szeretném látni, milyen szinten vagyunk és össze akarom hasonlítani a bajnokságok színvonalát, mivel még nem alakult ki a véleményem arról, melyik a jobb pontvadászat. A bajnokcsapatokat nézve a Crvena zvezda szerintem jobb csapat, mint a Slovan. Eddig egyetlen összecsapást abszolváltunk szerb együttes, a Topolya ellen, amelyen nem voltam a pályán. A Čukarički egy jól szervezett klub, sok fiatal játékossal, minden átigazolási időszakban több labdarúgójukat is értékesítik. Nem lesz egyszerű dolgunk ellenük, a meccs mindenképpen jó erőfelmérő lesz mindkét gárda számára.”
dac1904.sk
