Fénnyel írt csodák – nagy érdeklődés mellett mutatták be Dunaszerdahely fotókrónikáját

„Öröm a város számára is, öröm mindannyiunknak, dunaszerdahelyieknek, hogy egy újabb kiadvánnyal, a Fénnyel írva – Dunaszerdahely város fotókrónikája című albummal gazdagodott városunk helytörténeti kiadványainak sorozata. (...) A megjelent fotók mind mind külön értékek, egyes családok történetét hordozzák, amik szorosan hozzákapcsolódnak Dunaszerdahely városához” – fogalmazott megnyitójában Karaffa Attila, Dunaszerdahely város polgármestere, aki kiemelte, hogy Nagy Attilát nem is kell külön bemutatni a régióban, hiszen „Tokajból áttette szülővárosát Dunaszerdahelyre”, aminek különösen örülnek az önkormányzatnál is, hiszen a múltat feltáró igyekezetet és értékeket Dunaszerdahely városa is fontosnak és kiemelkedőnek tartja. 

Az esten Nagy Attilával Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának docense beszélgetett.

Az oldott hangulatú bemutatón szó esett a kötetben található képek gyűjtéséről, arról, hogy miért óriási adósság ez a fotókrónika, a szerző elmondta miképp gyűjti, rendszerezi és azonosítja a helytörténész a fotókat, de arra is kitért, miért nincs minden fotó benne a könyvben, és hogy nem is lehet teljes egy ilyen jellegű vállalás.

A beszélgetésben a megjelentem megtudhatták, milyen is ténylegesen összeállítani egy képekkel teli kötetet, milyen nehézségei vannak, illetve miért is került be a tervezettnél kevesebb fotó az albumba. 

Nagy Attila kitért arra is, mik azok az ismert felvételek, amik nem kerültek be, inkább helyet adva olyanoknak, amelyek máshol, másutt nemigen tudtak volna megjelenni, illetve milyen fotográfiák voltak igazán érdekesek a válogatás szempontjai miatt.

Szó esett arról is, miért az 1865/70 és 1985 közötti dátum a korszakhatár, illetve hogy az egyes fejezetekben mi az, ami igazán kuriózum, mi az, amiért egy-egy felvételt fontos és érdemes kiemelni az egyes fejezetekből.

A szép számmal megjelent közönség megtudhatta, mi az, ami hiányzik a kötetből, de azt is, lehet-e egyáltalán lezárni egy fotógyűjtést, valamint hogy lesz-e folytatás.

Utóbbira a szerző szerint a több ezernyi értékes kordokumentum fotó miatt szükség is van, így maga a kötet a nulladik verziója lehet a város fotótörténetének, amit tervek szerint néhány év múlva újabbak követhetnek. Nagy Attila idézte Kincses Károly muzeológust, fotótörténészt, a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítóját is, miszerint a kötetből rövid áttekintés után többet tudhatott meg Dunaszerdahelyről, mint az elmúlt 50 év alatt.

Az összeállító kiemelte, hogy a képes album legfontosabb célja az ismeretterjesztés, a múlt „fénnyel írt” feltárása egyrészt a régebbi, még emlékező korosztály számára, de ugyanúgy a fiatal tanulóifjúság számára is.

Elhangzott, hogy a folytatásban megjelennek majd Dunaszerdahelynek azok a régi arcai is, akik a település életében sokat tettek, illetve akik nélkül a mai Dunaszerdahely elképzelhetetlen volna.

Nagy Attila helytörténész Fénnyel írva – Dunaszerdahely város fotókrónikája 1865/70-től kezdődően több száz szemet gyönyörködtető „fénnyel írt” csodán, fotográfián keresztül mutatja meg Dunaszerdahely egykori mindennapjait, épületeit, s ad különleges és szerethető módon bepillantást a Csallóköz szívének vallási, kulturális, gazdasági életébe, sporttörténetébe, megmutatva egykori lakóit, s azok életét. 

A projekt Dunaszerdahely város pénzügyi hozzájárulásával valósult meg.

A kötet beszerezhető a szerzőnél vagy a Családi Könyvklub hálózatában.

(dszi)