Változnak a pénzügyi lehetőségek?

A nyár elején a szlovákiai bankok úgy döntöttek, hogy megküzdenek az emberek betéteiért. Ennek az oka az volt, hogy az Európai Központi Bank júniusban megkezdte a kamatcsökkentési ciklust. Már az év elején is az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy a lekötött betétek hozama fokozatosan csökkenni fog, de a valóságban ez a kisebb összegeknél nem történt meg.

Mit kínál a piac?

Januárban a szakemberek szerint két érdekes ajánlat volt a piacon. Az évi maximum négy százalékos kamatot a 10 ezer eurótól kezdődő megtakarítással rendelkezők érhették el. Kisebb összegeknél a legjobb hozam csupán három százalék volt. Jelenleg maximum 3,5 százalékos éves kamattal helyezhető el nagyobb összeg, amely ugyanakkor több, mint az idén várható infláció. A korábbiaktól eltérően kisebb összegek esetén is ugyanazt a megtérülést lehet elérni. Ezzel együtt pedig pénzünk többet termel, mint amennyit a pénzromlás elvisz.

Eközben múlt héten az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a három irányadó eurókamat szintjét. A döntés alapján az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,25 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,50 százalék, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,75 százalék marad továbbra is.

Mindez azt jelenti, hogy a banki betétek és a lakáshitelek kapcsán sem várható olyan turbulens változás a nyári időszakban, de a pénzintézetek így is dolgoznak és készülnek az őszi szezonra, amely érdekesnek ígérkezik.

Hogy a költségvetésnek is jusson…

Más kérdés, hogy miként alakul a szlovák piac a belső hatásoknak köszönhetően. Már idén bevezették a banki különadót, ennek eredményeit azonban csak később fogjuk látni a gyakorlatban, de egyáltalán nem véletlen, hogy a kormány éppen ezen a téren szeretné extra bevételhez juttatni a költségvetést. 2023-ban a Szlovákiában működő 25 bank nyeresége 46 százalékkal növekedett az előző évi számokhoz képest, legalábbis a Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján. A Szlovák Bankszövetség (SBA) szerint a profit növekedését elsősorban az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatának emelése támogatta.

Elemzésük szerint a bevételek közel kétszeres növekedéséhez hozzájárultak a kamatváltozásokra azonnal reagáló vállalati hitelek kamatai is. A kamatok növekedése viszont a kamatköltségek növekedésében is megmutatkozott, amely éves szinten ötszörösére nőtt. Idén a piaci változásoknak köszönhetően nem várható ilyen jelentős bevétel a bankok szintjén.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a múlt héten a szlovák liberális média megszellőztette, újabb különadó van kilátásban a bankok kapcsán, ez viszont már közvetlenül a lakosságot is érintené. Az első hírek szerint a banki átutalásokat és a pénzfelvételt is érintené az új módosítás, amit természetesen a pénzügyminisztérium rögtön cáfolt. Szerintük csak az ellenzéki politikusok próbálkozásairól van szó, akik saját hasznot akarnak kovácsolni a félelemkeltésből, a kormány konszolidációs intézkedései pedig még csak tervezési szakaszban vannak.

Az ellenzéki oldalon viszont már számadatok is megjelentek, miszerint az intézkedés az állami intézményeknek 46 millió euróba, a háztartásoknak 43 millió euróba, a vállalkozásoknak 566 millió euróba kerülne majd, miközben az alacsonyabb társasági adóbevételből 555 millió eurót kellene kapnia az államnak. Nyilvánvalóan, ha így lenne, akkor a vállalatok magasabb terheit a fogyasztók fizetnék majd meg jelentős részben.

Néhány hónapon belül kiderül, vajon valóban téves információ volt-e az egész, esetleg csak a kormánypártok próbálták ilyen módon felmérni az intézkedés fogadtatását, de az nyilvánvaló, pár nap alatt óriási tiltakozás volt tapasztalható szakmai és egyéni szinten egyaránt, egyesek a készpénzkorszak visszatérését jelezték.

Bízunk a bankokban 

Azt viszont, hogy a hazai ügyfelek még bíznak a bankokban, jól mutatja az a statisztika is, hogy idén januárban a szlovákiai bankokban a nem banki ügyfelektől kapott új betétek állománya éves összevetésben csaknem 50 százalékkal, 2,3 milliárd euróval 7,1 milliárd euróra nőtt. Ugyanebben az időszakban száz százalékkal, azaz 700 millió euróval, vagyis 1,4 milliárd euróra nőtt a lakossági új betétek állománya. Továbbra is az egyéves lejáratú betétek a leggyakrabban használtak. Az összes nem banki befektető új betétállományában való részesedésük januárban meghaladta a 96 százalékot, a háztartások esetében 83 százalékot tett ki.

Az NBS adatai szerint tavaly év végén 18 milliárd euróra emelkedett a szlovákiai lakosoktól a bankokban elhelyezett összes betétállomány. Ebből a legnagyobb részarányt a háztartások tették ki, amelyek betétei 10,4 milliárd euróra nőttek. Ezt követték a nem pénzügyi társaságok 4,3 milliárd eurós betétállományai, a közigazgatás 1,1 milliárd euróval, a biztosítók és nyugdíjpénztárak 930 millió euróval, a pénzügyi közvetítők 700 millió euróval, valamint a befektetési alapok betétei 530 millió euróval.

A futamidőt tekintve az éven belüli lekötésű betétek domináltak, amelyek tavaly év végén 11,2 milliárd eurót jelentettek hazai szinten. Ezt követték az öt évnél hosszabb lejáratú betétek közel hárommilliárd euró értékben, az egy-két éves betétek 2,2 milliárd euró értékben, végül a 2-5 éves lejáratúak 1,6 milliárd euró értékben.

A betéti forma mellett persze számos más megoldás van, amellyel pénzünket dolgoztathatjuk. Az elmúlt évek bizonytalanságai után a befektetési alapok is újra nyernek tájainkon is a népszerűségükön, és teljesen egyértelmű, hogy a fiatalabb generáció már sokkal nyitottabb e pénzügyi megoldások iránt, mint akár a szüleik. Egyébként is, a pénzpiac termékei is jelentősen átalakulnak majd a digitalizáció miatt, s már évek óta azt látjuk, hogy a banki fiókok alkalmazottai szintjén is inkább a leépítés zajlik. Drága a munkaerő, jobb volna, ha az ügyfél csak tényleg a legfontosabb kérdések miatt menne be a bankba, minden mást elintézne az online térben. Ezért aztán nem meglepő módon a pénzügyi tanácsadók lehetőségei bővülnek, akik valóban sokat tudnak segíteni, de mint a szolgáltatások más területén, itt is lényeges, hogy megfelelő szakembert találjunk.

Rajkovics Péter írása megjelent a Magyar7 2024/30. számában.