Az idei emléknap különlegesnek mondható, hiszen Ravasz József, a dunaszerdahelyi székhelyű Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetője régi álma vált valóra, amikor a Csallóközi Roma Néprajzi Múzeum ünnepélyes megnyitóján köszönthette a megjelenteket.
Üdvözlő szavaiban kihangsúlyozta, az 1989-es rendszerváltás utáni régi álmai egyike volt, hogy a brünni roma kultúra múzeumához hasonlóan, a Csallóközben is létrehozhassa a roma kultúrával foglalkozó intézményt, amely a csallóközi magyar ajkú romák regionális és vonzáskörzetébe tartozók kultúrájával, történelmével, néprajzával kíván foglalkozni.
„Azóta eltelt 30 év, míg siker koronázta a kezdeményezést, elsősorban Hájos Zoltánnak és a város önkormányzatának köszönhetően“ - mondta az intézet vezetője.
Dr. Puha György, Dunaszerdahely alpolgármestere a városvezetés nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd kiemelte, hálával tartozunk az intézet alapítójának, aki a múlt reményeit tényekké formálta, kitartó tevékenységét pedig siker koronázta.
„A mai nap, a mai átadás egyben a roma kisebbség ünnepe is kell, hogy legyen, és bízom benne, hogy jelenlétünkkel segítséget nyújthatunk és igyekszünk megoldásokat keresni a felmerülő problémákra.
Tudjuk, van még mit tennünk, ami a roma közösséget illeti, de mindannyian készen állunk, hogy segítsünk. Ami nagyon fontos, hogy mindkét fél részéről legyen akarat, aki pedig elszánt, hogy tegyen érte, az mutasson példát!
Tudjuk, hogy közösségünk erejét az mutatja meg, hogy miként gondoskodunk a leginkább kiszolgáltatottakról, akik nem számíthatnak másra, mint a társadalom felelősségérzetére“ - hangsúlyozta az alpolgármester.
A köszöntő beszédek után Karaffa Attila alpolgármester is társult a köszöntő beszédeket mondókhoz, együtt ünnepélyesen átvágták a szalagot, majd a jelenlévők megtekinthették a múzeumot, amely szeptember 1-jétől várja az érdeklődőket.
A Halpiac téri roma holokauszt emlékművénél 18. alkalommal emlékezünk a roma holokauszt áldozataira, az Auschwitz Birkenaui tábor mellett a Nyárasd és Vásárút között, a Kis-Duna partján lemészároltakra és Janovits Ödön, dunaszerdahelyi esperesplébánosra, aki személyes fellépésének köszönhetően 1945 elején a dunaszerdahelyi cigányság megmenekült a deportálástól – szólt a jelenlévőkhöz Tilajčík Edit, az emlékezés háziasszonya, majd köszöntötte több ország nagykövetsége képviselőit, a járási és városi hivatalok vezető személyiségeit, köztük kiemelve Dunaszerdahely polgármesterét, dr. Hájos Zoltánt, városunk alpolgármestereit, dr. Puha Györgyöt és Karaffa Attilát, dr. Ravasz Józsefet, a dunaszerdahelyi székhelyű Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetőjét.
Ravasz József a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet és a dunaszerdahelyi városi önkormányzat nevében köszöntötte a megjelenteket, majd felidézte, 18. alkalommal emlékezünk a 79 évvel ezelőtti megrázó eseményekre, amikor „Európa-szerte még mindig jelen van a cigánizmus”.
„Felmerül a kérdés: a legfiatalabb roma nemzedék számára vajon meghatározó-e a roma nemzetben gondolkodni, és lélektanilag mennyire fontos számukra az identitástudat?“ – emelte ki Ravasz József.
„A roma nép csakis az értelem fegyverével vívhatja ki a megbecsülést, amit évszázadokon keresztül eddig nem sikerült. ... Népünkben fontos, hogy önmagába tekintsen!“ – tette hozzá.
Jozef Koky, a romaügyi kormánybiztos hivatalának munkatársa a kormánybiztos, Ján Hero nevében szólt a közönséghez.
„A második világháború eseményei, az, hogy az egyik ember mit tud tenni a másikkal, a jövőre nézve is figyelmeztető jel. Azt soha többé nem lehet megengedni, hogy rasszista alapon döntsenek. Az azonban reményt ad, hogy ez az emlékmű emlékeztet, és mindig harcolni fogunk a megkülönböztetés ellen.
A gyerekeinknek is meg kell mutatni, emlékeztetni kell őket, és megmutatni, hogy a nap mindenkire süt. Ügyeljünk arra, hogy sose ismétlődjön meg se nálunk, se sehol a világban egy ilyen szörnyűség“ - emelte ki Jozef Koky.
Berényi József, Nagyszombat megye alispánja emlékező szavai kezdetén megemlítette: nem sokan élnek már azok közül, akik átélték ezt a szörnyű korszakot, ezért a mi generációnk fontos feladata és felelőssége, hogy erre mindig emlékeztessünk, és kimondjuk azt, hogy soha többet!
„A szociális hálókon napi szinten tanúi vagyunk annak, hogy támadják a kisebbségeket – teljesen mindegy, milyen kisebbségeket –, akik kevésbé is tudnak védekezni, mert kevesebben vannak. Ez bizonyítéka annak is, hogy nem tanultunk a 20. századból, hiszen a szavaknak erejük van, amelyek képesek megváltoztatni jelenünket és jövőnket a rossz irányba“ – mondta az alispán.
„Az igazi empátia, tolerancia gondolata, hogy a szabadságom ott ér véget, ahol kezdődik a másik szabadsága – ez lehet az egyik fő mottója a mai napnak is; amíg a másik értékeit nem romboljuk le, tiszteletben tartjuk őt.
Az a civilizáció, amely tudja, hol vannak a határai, az a jövő sikeres civilizációja – ne korlátozzunk másokat“ - emelte ki Berényi József, majd hozzátette:
„Az a jó, ha a kisebbségek jól érzik magukat az országban, hiszen békében, megértésben, nyugalomban, civilizált országban szeretnénk mindannyian élni.“
Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége képviseletében Dr. Szebelédi Kata, elsőbeosztott, I. osztályú titkár szólt az emlékezőkhöz a brutális lemészárlás évfordulóján.
„Fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt, akik hétköznapi emberek voltak, akiket az oktalan gyűlölet miatt elvesztettünk. Az esztelen népirtás nemcsak a romák életének része, hanem mindannyiunk közös sorsának egy epizódja.
Nem felejtjük, nem felejthetjük el az áldozatokat, ahogy a tennivalónkat sem – a felelősség örök“ - emlékeztetett beszédében az 1. titkár.
Az ünnepi beszédek után a szlovák, a magyar és a roma himnusz hangzott el, majd a résztvevők az emlékezés koszorúit helyezték el a roma holokauszt emlékművénél.
A Csallóközi Roma Néprajzi Múzeum ünnepélyes megnyitóján, illetve a roma holokauszt emléknapja tiszteletére szervezett megemlékezésen készült felvételeinket megtekinthetik képgalériáinkban.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
