Önarckép hegyezett ceruzával
Fültövig cigányfekete haj.
A száj csücskében cigaretta, s a fej
lehanyatlik.
A szem örökös tükörben: história kora.
S a fej fölött a glória –
nem szükségeltetik.
Tél van, s a hó alatt zúg a metafora.
Teljes az elszántság: az óra
éjfélt üt, és fordul Európa.
Vers- és sorsvég kérdése, jaj.
Fültövig cigányfekete haj.
(1974)
Az 1991-ben Madách Imre-díjjal kitüntetett költő új versei, ha lehet, még inkább elmozdulást jelentenek a szellem és a lélek transzcendens birodalma felé, ahol a „képzelet drámája” a sajátosan emberi küldetést: a létteljességgel, az oszthatatlan egységgel való azonosulást kívánja megvalósítani.
Mert valójában MINDIG erről van szó: olyan ismerésről és szeretésről, mely az emberi méltóságon, érettségen és nagylelkűségen keresztül elvezet a végső szabadságba. Ez pedig nem lehet egyéb, mint az ember hazatalálása: az ezerszínű igazság megélése és az egyetemes jó végtelen gazdagságában való részesedés.
Ezt már olvasta?

Szeptember közepén jelent meg Karaffa Attila Szurkolói szemmel című könyve
Szeptember közepén jelent meg Karaffa Attila Szurkolói...