Az ünnepet Szent László úgy is megerősítette, hogy az addig Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapot áttetette István király szentté avatásának emléknapjára. Majd kialakult belőle az egyik legrégibb magyar egyházi ünnep is, amelyet aztán Nagy Lajos király óta a keresztény magyar állam megalapításának ünnepnapjaként tartanak számon.
Csallóközben, így Szerdahelyen ugyancsak „emberemlékezet óta” megtartott – főképp egyházi – emléknap volt. A Szent György-templomba pedig az 1800-as évek legelején került az a ma is látható oltárkép, amelyen a szent király felajánlja a Szent Koronát, s vele Magyarországot, Szűz Máriának.
Egykor még az oltárkép előtt is tartottak megemlékezést, ahogy az 1860-as Vasárnapi Újságban is olvashatjuk:
„így az istentiszteleten, melynek magasztos voltát emelték: a nagy király szines lámpákkal környezett képe, s a templom szentélyének nemzeti szinű szövetekkel bevont falai – a kaszinó hivatalos tagjain kivül, ugy a helybeli, mint a környékbeli közönség nemzeti diszruhában, és minden valláskülönbség nélkül résztvett. A czéhek választottai kiindulva az iskola épületéből, mintegy hatvanan lobogó szövétnekeikkel állták végig az egyház belsejét. (...) Este pedig meggyujtatván a gyertyák az első ház ablakaiban, fél óra mulva – mintegy varázs ütésre – az egész város fény-özönben uszott; több helyen nemzeti szinü zászlók, virágfüzérekkel környezett gyertyák, szines lámpák és feliratok is valának láthatók.”
Ma lehet, hogy másképp, mégis ugyanúgy ünnepelve és hálatelt szívvel emlékezünk első nagy királyunkra.
A mai Szent István-napi programot itt találják!
-na-
