Kiállva az egyetemek autonómiája mellett, kérik az ország felsőoktatási intézményeit, valamint azok képviselőit, alkalmazottait, hallgatóit, hogy csatlakozásukkal támogassák a nyilatkozatot annak érdekében, hogy hatékony párbeszéd alakuljon ki a kormánnyal. A nyilatkozathoz a mai napig további hat egyetem csatlakozott.
A törvénytervezetről a Felvidék.ma portál Albert Sándort, a Selye János Egyetem alapító rektorát kérdezte, aki 2002 és 2006 között a szlovák parlament oktatási bizottságának tagjaként elsősorban törvények előkészítésével és törvénytervezetek véleményezésével foglalkozott.
Miért tiltakoznak az egyetemek a törvénytervezet ellen? Jogosak az aggodalmaik a felsőoktatás politikai ellenőrzés alá vonásával kapcsolatban?
Van benne néhány dolog, ami érzékenyen érintheti az egyetemeket. Elsősorban az, hogy a szenátusok jogkörét át szeretnék ruházni az igazgatótanácsra. A hattagú igazgatótanácsba 3 személyt a miniszter nevezne ki, így akár politikai befolyásról is lehetne beszélni, hiszen egy miniszter mindig egy politikai párt embere. A másik két személyt a szenátus választaná, de az alkalmazottak kamarájából, nem a pedagógusokból és egyet a diáktanács. Nem teljesen világos, hogy például mi van akkor, ha a szavazási arány 3-3. Könnyen érvényesülhet tehát a miniszter befolyása.
Valóban sérülne az egyetemek autonómiája?
Az egyetemek autonómiája több száz éves hagyomány. Az egyetemen folyó munkát, a pedagógiai programokat, szakokat, a rektorok, a dékánok választását az önkormányzati szervek végzik, ez egy belső, autonóm folyamat, melybe senki nem szólhat bele. A törvénytervezet épp ebbe akar beleavatkozni az igazgatótanácsok által – a szenátustól elvennék a jogkörök nagy részét.
Miért fontos a politikának, hogy beleszóljon, sőt, irányítsa a felsőoktatási intézményeket? Arról van szó, hogy hozzáférjenek az egyetemek vagyonához, illetve azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyek a közeljövőben érkeznek a felsőoktatás, a tudományos-kutatói munka fejlesztésére?
Nálunk a politikai pártok nem értékek szerint működnek, hanem érdekek szerint. Ideológiai érdekekből kifolyólag fontos a politikának, hogy ellenőrzése alá vonja az egyetemeket. Az uniós támogatások eddig sem a színvonalat erősítették, inkább deformálják a rendszert.
A cikk folytatását elolvashatják a Felvidék.ma portálon.
Ezt már olvasta?
A szülők csupán 29 százaléka hallott a tanterv megreformálásáról
A lakosság csupán 25 százaléka tud róla, hogy bevezetik a...
Barista tanfolyammal bővítették szakmai tudásukat a diákok
A dunaszerdahelyi Neratovicei téri Magyar Tannyelvű Magán...
