Nagy többséggel támogatta az Európai Parlament a Minority SafePack-et

Miért van szükség a Minority SafePack kezdeményezésre?

A kisebbségekhez, így az őshonos kisebbségekhez (a Kárpát-medencei magyar közösségeket is ideértve) tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Európai Unió alapvető értéke, ugyanolyan alapértéke, mint a sokat emlegetett jogállamiság (!). Az EU-ban ennek ellenére nincs olyan másodlagos jogi aktus (rendelet vagy irányelv), amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok védelmére irányulna. Számos tagállam ráadásul rendszeresen csorbítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait. Mi, felvidékiek, ezt jól ismerjük. Gondoljunk csak a szlovák nyelvtörvényre vagy a himnusztörvényre. Ezt az ellentmondást felismerve indult el 2013-ban a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés.

Hol tart most az ügy?

Bár a szervezőknek peres úton kellett kikényszeríteni, hogy a Bizottság nyilvántartásba vegye a kezdeményezést, az így megkezdődő aláírásgyűjtésből végül egy Kárpát-medencei magyar és összeurópai sikertörténet kerekedett. A kezdeményezés mellett egy év alatt 1,3 millió aláírás gyűlt össze, ebből közel 650 ezer Magyarországról, 300 ezer Erdélyből, 70 ezer Felvidékről. Mindemellett a szervezők további 8 országban (összesen 11 EU- tagállamban) teljesítették az érvényességhez szükséges minimum aláírásszámot, így bár jórészt a magyar mozgósításnak köszönhető a siker, a kezdeményezés végül tényleges európai mozgalommá vált az őshonos kisebbségek védelme érdekében (a végeredmény 1,1 millió érvényes támogató aláírás lett).

A kezdeményezés a sikeres aláírásgyűjtést követően ez év elején lépett második, uniós intézmények előtti vizsgálati szakaszába. Bár a koronavírus kissé lelassította a folyamatot, 2020. október 15-én sor került a kezdeményezés nyilvános meghallgatására az Európai Parlamentben, ahol széleskörű politikai támogatottság körvonalazódott a kezdeményezés mögött. 2020. december 14-én, hétfőn tartották a kezdeményezés plenáris vitáját az Európai Parlamentben.  A felszólaló EP-képviselők többsége támogatásáról biztosította a kezdeményezést, így az októberi nyilvános meghallgatáshoz hasonlóan most is kisebbségbe szorultak a kezdeményezést elutasító/támadó képviselők. A hétfői vita nyomán az EP öt képviselőcsoportja (Európai Néppárt, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, Renew Europe, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) terjesztett elő a kezdeményezést támogató állásfoglalás-tervezetet.

Az EP 2020. december 17-i állásfoglalása

Csütörtökön az EP – néhány módosítás átültetése után – nagy többséggel, 524 igen, 67 nem szavazattal és 103 tartózkodó szavazat mellett elfogadta az állásfoglalást. Az állásfoglalás értelmében a nemzeti kisebbségek nyelve és kultúrája az Unió kulturális örökségének szerves részét képezi. Az EP ezért felszólítja a tagállamokat a kisebbségek jogainak védelméhez szükséges intézkedések elfogadására. A dokumentumban az EP támogatja a Minority SafePack javaslatcsomag valamennyi elemét, és arra szólítja fel a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a kezdeményezésben foglaltaknak megfelelően.

Az EP az állásfoglalásban felidézi az általa 2018-ban – Nagy József akkori EP-képviselő által jelentéstevőként előterjesztett – nagy többséggel elfogadott kisebbségi jogminimumról szóló állásfoglalást, amely szintén a nemzeti kisebbségek érdekében történő uniós jogalkotás megindítására szólította fel a Bizottságot, máig eredménytelenül. Az EP szintén utal a Csáky Pál európai parlamenti közbenjárásának eredményeként szintén 2018-ban elfogadott, őshonos kisebbségekről szóló európai parlamenti állásfoglalásra is.

Miért fontos, hogy az EP kiáll a Minority SafePack mellett?

A kezdeményezés Európai Bizottság által pozitív elbírálása melletti legnagyobb befolyásoló tényezőnek a több mint egymillió uniós polgár kifejezett akaratának kellene lennie, ez azonban a polgári kezdeményezések korábbi gyakorlatának tanulságai alapján messze nem elég. Az eddigiekben a Bizottság által megvizsgált, aláírásgyűjtést sikerrel teljesítő négy európai polgári kezdeményezésből a brüsszeli testület három kezdeményezést bármilyen előterjesztés nélkül söpört le az asztalról. Különösen fontos tehát, hogy az uniós polgárok kellő számának támogatása mellett a szervezők megfelelő politikai támogatottságot tudjanak felmutatni kezdeményezésük mellett, mind az uniós, mind pedig a tagállami intézmények részéről. 

A Minority SafePack szervezői, a kezdeményezés mögött álló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), valamint annak elnöke, Vincze Loránt, az elmúlt években figyelemreméltó érdekérvényesítő tevékenységet fejtett ki e széleskörű politikai támogatottság megszerzése érdekében. Legutóbb például a német Bundestag fogadott el egyhangúlag határozatot a Minority SafePack támogatása érdekében, valamennyi bundestagi párt támogatásával.

Ebben a politikai nyomásgyakorlásban tölt be különösen fontos szerepet az Európai Parlament Minority SafePacket – és ekképpen az őshonos közösségek európai uniós védelmét – nagy többséggel elfogadott támogató állásfoglalása, amely jelentős politikai nyomást helyezhet a Bizottságra az ügy pozitív elbírálása érdekében.

Mi következik most?

Az Európai Bizottságnak 2021. január 15-éig kell közzétennie a Minority SafePack-kel kapcsolatos következtetéseit tartalmazó közleményét, amely a kezdeményezés – és végső soron az uniós polgárok kifejezett akarata – feletti „ítélethirdetés” lesz. A Bizottság dönthet úgy is, hogy a szervezők által előterjesztett kilenc jogalkotási javaslat mindegyikét elutasítja vagy elfogadja. A Bizottságnak a kezdeményezésre adott válasza tehát nem csupán e polgári kezdeményezésről hozott döntés, de az uniós kisebbségvédelem mérföldköve is lesz. 

Az őshonos nemzeti kisebbségek védelme, mint magyar nemzeti minimum

A Minority SafePack mind Magyarországon, mind a Kárpát-medencei magyar közösségek körében széleskörű konszenzust teremtett. Az aláírásgyűjtésben tapasztalt széleskörű társadalmi összefogáson túl a kezdeményezés szokatlan politikai egységet teremtett a politikai térben is. 2017-ben a magyar országgyűlésben és a Máért ülésén is valamennyi parlamenti frakcióval akkor rendelkező politikai párt támogatta a kisebbségvédelmi kezdeményezést. A csütörtöki állásfoglalást pedig pártpolitikai hovatartozástól függetlenül mind a 21 magyarországi EP-képviselő támogatta. Mindemellett Magyarország kormánya az elmúlt évek során politikailag és pénzügyileg is aktívan támogatta a kezdeményezést.

A szlovák EP-képviselők közül a Smer-SD, a PS és az OĽANO politikusai támogatták az állásfoglalás elfogadását, a SaS (Nicholsonová, Jurzyca), a Spolu (Bilčík, Wiezik) és a KDH (Lexmann, Stefanec) küldöttei tartózkodtak, míg a Kotleba-párt listájáról európai parlamenti mandátumot szerző képviselők (Uhrík, Radačovský) az állásfoglalás elfogadása ellen szavaztak.

A Minority SafePack, mint az uniós kisebbségvédelem mérföldköve

Ahogy az EUstrat által szervezett novemberi konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő kutatóintézet vezetője, Navracsics Tibor korábbi uniós biztos, az európai polgári kezdeményezések rendszerének magyarországi nagykövete is kifejtette, a Minority SafePack új fejezetet nyitott az európai integráció történetében, hiszen sikerével végre megjelent az európai belpolitika radarján az őshonos nemzeti kisebbségek témája. A Minority SafePack tényleges hatása azonban nagyban függ attól, hogy a Bizottság milyen döntést hoz a javaslatcsomag érdeméről. 

A kezdeményezés azonban már most mérföldkő az uniós kisebbségvédelemben, hiszen az Európai Bizottság eddig soha nem vette napirendjére a kérdést, most azonban a sikeres aláírásgyűjtésnek köszönhetően a testületnek színt kell vallania az őshonos nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban. Ez pedig közös sikerünk, mindazoké, akik aláírásukkal vagy aláírások gyűjtésével támogatták a kezdeményezést. Ha csak kis részben is, de aktívan tudtuk befolyásolni az uniós döntéshozatali folyamatokat és az uniós kisebbségvédelem alakulását. 

A szerző az EUstrat – Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, a Rákóczi Szövetség alelnöke / felvidek.ma