Ennek értelmében november elsejétől az illetékes szerveknek és intézményeknek részletesebb adatokat kell közölniük a járványhelyzettel kapcsolatban. A statisztikai adatok között például szerepelnie kell annak is, hogy azok közül, akiknek pozitív lett a teszteredménye, hány személynél mutatkoznak a betegség tünetei és hányan maradtak tünetmentesek, továbbá, hogy milyen a fertőzöttek régiók szerinti megoszlása, valamint hogy pontosan hol fertőződtek meg.
Mindez azt is szolgálhatná, hogy a járványügyi szigorításokat a gócpontokban alkalmazzák és hogy feleslegesen ne kerüljön sor például olyan szolgáltatóegységek bezárására, ahol ezidáig senki nem fertőződött meg.
Ugyancsak hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára az arra vonatkozó információkat is, hány szabad ágy van a kórházakban és milyen szabad kapacitásokkal rendelkeznek más kórházak. Nyilvánosnak kéne lennie annak is, hogy hányan kérvényezték a tesztelést. Ugyancsak tudnia kellene a lakosságnak arról, hogy regionális szinten hány tisztiorvos foglalkozik a járványhelyzettel, hányan állnak pillanatnyilag szolgálatban és mennyien tartalékos készültségben.
Raši szerint az egészségügyi bizottság határozott arra vonatkozóan is, hogy nyilvánosságra kerüljenek mindazok az adatok is, melyek alapján bezárásra kerülnek például egyes üzemegységek. „Tehát azok az adatok, melyek alapján eldöntötték, hogy bezárják a bárokat, vendéglőket, éttermeket, fitneszközpontokat vagy sportpályákat“ – magyarázta.
Mint megjegyezte, ez fontos lépés lenne az érzelmek alapján hozott döntésektől a tényleges adatok alapján történő megfontolt döntéshozatal felé.
Mint mondta, a tisztiorvosok már most is gyűjtik ezeket az információkat, melyeket az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja napi szinten feldolgoz. Ezeknek az adatoknak a többsége tehát már szerepel a rendszerben, mindössze arról van szó, hogy a rendelkezésre álló adatokat gyorsan kiértékeljék és a kormány rendelkezésére bocsássák.
Hozzátette, hogy az említett adatoknak mindenki számára elérhetővé kellene válniuk, hiszen nem sértenek személyiségi jogokat. „Ezeknek az adatoknak kell alapul szolgálniuk a kormány és a szakemberek számára a járványügyi intézkedések meghozatalánál“ – hangsúlyozta.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
