Amikor megjelentek az első esetek Kínában, valóban csak kevesen gondoltuk, nálunk is gond lehet. Aztán megjelent. Nem pánikoltunk, de semmiképpen nem vettük félválról, ezért a legszükségesebb dolgokkal bespájzoltunk. Nem kell sok mindenre gondolni, csupán egy átlagos nagybevásárlás ejtettünk meg, 2 kiló liszt, 2 tej, ilyenek.
Az első megszorítás, amit a bőrünkön tapasztaltunk, hogy lezárták a városi panziót, ahol édesanyám lakik. Rosszkor jött ez a járvány, hiszen feleségemmel babákat várunk, ezért erre azonnal gondolnunk kellett. Ő jelenleg betegszabadságon van, de pár hét múlva már az anyasági szabadság várja. Egyáltalán nem jár ki. Nagyfiamnak is lépni kellett, mert magánvállalkozóként dolgozik, de a munkája bizonytalanná vált. Jelenleg csak az apósom és én dolgozunk a megszokott rendben, azonban, nálam ez is változni fog. A vonatok különleges menetrend szerint közlekednek, áprilistól pedig csupán váltakozva, részmunkaidőben dolgozhatunk.
Üzletbe 2-3 naponta járok, ilyenkor nem csak nekünk, hanem édesanyámnak és a panzióban lakó nyugdíjasoknak is bevásárolok. Szerencsére a lépcsőházunkban a szomszédasszonytól kaptunk szájmaszkokat, így erre sem volt gondunk. Sokunknak varrt védőeszközöket, amit ezúttal is köszönök. A kézmosás és fertőtlenítés alap, belépve a lakásba ez az első. Jó, hogy bevezették az E – receptet, már hasznát vettem. Az orvosi kontrollokat viszont elhalasztottuk.
Nehéz napok és hetek ezek mindnyájunk számára, viszont tudatosítani kell, hogy az egészségünk a legfontosabb. Mindenképp támogatnám akár a kijárási tilalmat, hiszen minél tovább leszünk felelőtlenek, annál később mászunk ki a bajból. Fontos, hogy csak megbízható forrásból tájékozódjunk, figyeljünk embertársainkra, és a lehetőségeink szerint segítsük egymást. Most több időnk marad olyan dolgokra is, amit régebben elhanyagoltunk otthon. Annyi bizonyos, unatkozni sosem fogok.
Persze hiányzik az embernek például a foci, jön a húsvét, de akár mondhatnám, itt a tavasz, végre feltöltődhetnénk a szabadban. Ez most nem fog menni. A pénzünk is kevesebb lesz, de mindez most mellékes. Kitartást kívánok mindenkinek.
