Pedagógusnapon

Tisztelt gyermekeinket tanító és nevelő hölgyek, urak!

Ha nem lenne koronavírus, pénteken csak igazgatói szabadnapot kaptak volna a diákok.

Ha nem lenne koronavírus, hagyományosan ünnepelt volna a pedagógustársadalom.

Ha nem lenne koronavírus, tegnap még tollbamondás, dolgozatírás lett volna, hétfőre pedig memoriter lenne, házi feladat, a 9. osztályos tanulók a tesztelésre készülnének, az érettségizők a tételeket tanulnák.

Az idei pedagógusnap előestéjén azonban minden máshogy van. A gyerekek és diákok, korosztályra való tekintet nélkül, virtuális oktatásban részesülnek. Még nagyobb teher hárul a szülőkre, még nagyobb kihívás és felelősség nyugszik a pedagógusok vállain.

Ha nem lenne koronavírus, Önök előtt állva,  a következő gondolatokkal köszönteném Önöket: „A pedagógus Példakép. Életével, emberségével, példamutatásával, ismereteivel ápolja és gondozza az ifjúság világra csodálkozó, eszmélő elméjét… A pedagógus értékeket ad át. Közvetíti hagyományainkat, az egymásra való odafigyelés fontosságát, a türelem és a kitartás erejét, saját viselkedésmintáit, az életről alkotott véleményét, tudását. Építi identitásunk alapjait, hogy legyen biztos hátterünk, ha nehézségekbe ütközünk… A pedagógus nevel. Arra nevel, hogy az ember legyen ember minden körülményben, adja meg a másiknak a tiszteletet, sőt, ami azon túl van, a méltányosságot… A pedagógus megtanítja a tanítványát dolgozni. Pontosan és hatékonyan dolgozni, elkötelezetten és megbízhatóan, teljes erőbedobással, de egyben örömmel és jókedvvel…A pedagógus közösséget épít, amelyben mindenkinek helye van. Amelyben a gyermekek, amelyben az EMBEREK figyelnek egymásra, s amelyben mindenki számíthat a másikra, mert minden ember felelős minden emberért….”

Ma azonban más a helyzet. De mennyiben? Azon túl, hogy nem a szemükbe mondhatom ezeket a szavakat…? Ahogy újraolvasom a fent megírt sorokat, tudatosul bennem, hogy abban a helyzetben, amit a jelen időszakban átélünk, mindezek a dolgok még igazabbak, még fontosabbak. Hiszen alapfeltételét képezik annak, hogy emberekként, méltósággal, türelemmel, egymást segítve és egymásra odafigyelve, együtt legyőzzük a vírust, megbirkózzunk a „most” nehézségeivel és megpróbáltatásaival.

Tisztelt Pedagógusok!

Felemelő, pótolhatalan értékű hivatás az Önöké, ma még inkább, mint valaha. Tanítanak, oktatnak és nevelnek, közösséget építenek – mindig, minden körülmény között. Köszönet illeti ezért Önöket mindazért, amit gyermekeinkért tettek és tesznek.

Kívánok minden pedagógusnak jó egészséget, munkájába vetett hitének megtartását, és a nehéz körülmények ellenére kitartást!

Tisztelettel

Hájos Zoltán polgármester