Tilajčík Edit, a megnyitó háziasszonya üdvözölte a vendégeket, külön kiemelve A. Szabó Lászlót, Dunaszerdahely alpolgármesterét és Rigó Konrádot, a Kulturális Minisztérium államtitkárt. A kiállító művészeket közül a jelenlévőket név szerint kérte, álljanak ki a közönség elé, de természetesen azokat is felsorolta, akiknek nem volt lehetősége eljönni a dunaszerdahelyi megnyitóra, illetve a már nem élő művészeket is név szerint említette, hiszen rájuk nagy tisztelettel emlékezik a társulás. A mostani megnyitó azért volt különleges, mert ez a komáromi, majd a kassai után a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága és a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete közös kiállításának záró eseménye volt.
Rigó Konrád, a Kulturális Minisztérium államtitkára köszöntőjében kiemelte, hatalmas időszakról, 30 évről lévén szó kicsit mérleget vonhatunk a múltról, és elgondolhatjuk a jövőt. Az 1989 után beinduló folyamat sok lappangó tényezőt szabadított fel, többek közt önszerveződést, azon belül nemzetiségi alapon történő önszerveződést is. Mindenkinek megköszönte azt a munkát - akár alkotóként, akár bármiben segédkezőként vett benne részt - amit ennek a szervezetnek, ennek a szlovákiai magyar művészeti közösségnek az érdekében tett.
„Természetesen ilyenkor kérdéseket is fel kell vetnünk: Mik voltak a céljaink 1989-ben?, Hol tartunk most, és mi az, amit magunk előtt látunk a következő időszakra? Van-e olyan, amikor az etnikai kritérium felülírhatja a művészeti kritériumokat?, Milyen lehetőségeink vannak?, Az a teljesítmény, amit nyújtottunk az elmúlt időszakban, az regionális, vagy egyetemes? Mindezekre ez a kiállítás is segíthet választ adni. Amit viszont ki kell emelnem, hogy ma Szlovákiában nincs kulturális kormányzat által előírt ideológia - abba az irányba megyünk, hogy igyekszünk a művészeti szabadságot megteremteni. Azt tudom kívánni, hogy éljünk ezzel a szabadsággal” - mondta az államtitkár.
A. Szabó László, városunk alpolgármestere egy rendkívüli tárlat megnyitóján köszöntötte a megjelenteket, melyet Komárom és Kassa után örömmel fogadhattunk Dunaszerdahelyen. Mint mondta, nem értékelni szeretné a tárlatot, inkább azt emelte ki, hogy milyen fontosak a mindenkori közösségszervezők elévülhetetlen érdemei. Szavai szerint egy csoport létrejöttéhez több dologra van szükség: összetartozás érzésére, közös értékrendre, hasonló értékrendszerre, kell egy kapocs, ami összeköti az embereket.
„Ugyanakkor azt is tudjuk, nem egyszerű feladat különböző gondolkodású, eltérő látásmódú embereket egy közös ernyőszervezetbe összehozni. Ezért dicséretes, hogy a szervezetek részben szervezeti, részben névváltoztatása után, 2019 decemberében, itt, Dunaszerdahelyen szlovákiai magyar alkotók közös kiállítását tekinthetjük meg, mégpedig egy olyan tárlatot, amelyen a legkorábban született és a legfiatalabb művész között épp 89 év van. Mindez annak köszönhető, hogy a CSMKT-tól a MAMSZE-ig, a többség megértette, hogy a szervezet fő feladata nem lehet más, mint a művészi élet fellendítése, a kiállítások szervezése, vagy ha úgy tetszik, egymás népszerűsítése. Úgy gondolom, hogy ezt kellene a jövőben is szem előtt tartani” - emelte ki városunk alpolgármestere.
A. Szabó László köszöntője végén kitartást, jó egészséget és alkotókedvet kívánt ehhez a munkához a következő évtizedekben is.
Balla Rita, a kiállítás kurátora párhuzamba állította a jelen kiállítás komáromi, kassai és dunaszerdahelyi változásait és fejlődését az elmúlt 30 év szlovákiai magyar művészetének fejlődésével, változásaival. Hozzátette, a falakon körbetekintve generációk és stílusok keverednek, több mint 60 művész, közel 100 alkotása látható a Csallóközi Múzeum kiállítótermében.
„Nemcsak a művészeket ünnepeljük ma, hanem a szlovákiai magyar tetteket, összefogást is, melyek a múltban vertek gyökeret. Úgy tűnhet, hogy ez a kiállítás egy 30 éves időszak lezárása, de úgy gondolom, tekinthetjük úgy is, hogy egy másik korszak kezdete. A csoportosulásban több generáció több műfajt képvisel, a festészeten kívül képviselteti magát az építészet, a kerámia, a szobrászat; vegyesen található konzervatív és hipermodern, megfontoltság és heveség, de ami nem változik, az az örökségünk. A tagok pedig folyamatosan dolgoznak azon, hogy az egyesületnek ne csak múltja, hanem jövője is legyen. Az alapokért köszönet Kubička Klárának, a folytatásért Kopócs Tibornak, a jubileumi kiállításokért M. Kiss Mártinak” - zárta szavait a kurátor.
Kopócs Tibor, a MAMSZE jelenlegi elnöke egy, a művészek számára különösen fontos információt tett közzé. Mint mondta, a Szlovák Képzőművészeti Szövetség, melynek egyenrangú tagja a MAMSZE is, kidolgozott egy olyan törvényjavaslatot, melyet a szlovák parlament el is fogadott. Ez a törvény arról rendelkezik, hogy a vizuális kultúra, annak minden vállfaja, egyenrangú a többi művészeti produktummal, a színházzal, az irodalommal, a tánccal. „Azért fontos ezt elmondani, mert szeretnénk ezt a tudatot magunkévá tenni, e szerint is felelőséggel, nagy odafigyeléssel és alázattal művelni tevékenységünket” - emelte ki az elnök.
A köszöntők után Tilajčík Edit megköszönte a látogatók érdeklődését, valamint a megnyitót színesebbé varázsoló két fiatal, a Vámbéry Ármin Alapiskola diákjai, Rózsa Emília és Pongrácz Pavol Barnabás közreműködését.
a kiállítás 2020. január 24-ig tekinthető meg a Csallóközi Múzeum kiállítótermében.
Tekintsék meg a megnyitón készült felvételeinket is.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?
Dunaszerdahely város fotókrónikája – új kiadvány jelenik meg településünkről
Nagy Attila helytörténész Fénnyel írva – Dunaszerdahely...
Megszállt múlt, megszállt hétköznapok – kommunista hálózatok Magyarországon és Csehszlovákiában
Itt az MCC új előadása: spiclik, besúgók és társutasok...