Kulcsár Ferenc 1949. október 9-én született Szentesen, a Felső-Bodrogközben. Alap- és középiskoláit szülőfalujában, illetve Királyhelmecen és Kassán végezte, majd tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem filozófia–magyar szakán folytatta. 1971-től a pozsonyi Új Ifjúság szerkesztője, 1973-tól a Madách Könyvkiadó sajtóelőadója, 1975-től pedig az Irodalmi Szemle nyelvi szerkesztője. 1976-tól a Madách Kiadó szerkesztőjeként, 1984-től 1991-ig az Irodalmi Szemle szerkesztőjeként dolgozott. 1991-ben néhány társával megalapította a Lilium Aurum Könyv- és lapkiadót Dunaszerdahelyen, s közben 1995–1997 között a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjának, a Katedrának a főszerkesztője volt. 2008 óta kizárólag az irodalomnak, vers- és esszéírásnak, az irodalmi publicisztikának, és a naplóírásnak szenteli életét. Verseket 1967-től publikált, költőként az 1970-ben megjelenő Egyszemű éjszaka című versantológiában indult. Első verseskötete 1972-ben jelent meg, Napkitörések címmel. Azóta mintegy 20 kötete született (versek, gyermekversek, esszék, mesék, legenda-feldolgozások, naplók).
„Kulcsár Ferenc par exelance költő: akkor is költő lenne, ha soha egy sor verset sem írt volna le. Az a költő ő, aki egész életével, mozdulataival, magatartásával, életvitelével poéta, aki a nyelv titkával él, s a nyelve az emberi lét metafizikájával” – írja róla egyik méltatója, Tőzsér Árpád.
Munkáiból irodalmi színpadok több önálló műsort rendeztek – ezek egyikét a Duna TV többször is bemutatta. Versei, tanulmányai, esszéi, meséi szlovákiai, magyarországi, romániai irodalmi folyóiratokban és antológiákban láttak napvilágot. Műfordításai szintén – szlovák, cseh, német, ruszin, orosz írók és költők munkáiból (az első három nemzet költőinek versfordításai több antológiában is megjelentek). Vilcsek Béla szokatlan „hármas monográfiája” a Hármaskönyv 2017-ben jelent meg a Szlovákiai Magyar Írók Társasága gondozásában, melyben Tóth László és Varga Imre mellett Kulcsár Ferenc is főszerepet kapott. A könyv egyéb érdemei és értékei mellett azért is izgalmas, mert e három különböző pályát és életművet az egykori közös indulás apropóján képes úgy egymás mellé helyezni és összevetni, hogy azok egymást is értelmezik.
Díjai, kitüntetései:
– Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja, 1982
– Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja, 1985
– Madách Imre-díj, 1991
– Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja, 1993
– Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja, 1994
– Irodalmi Szemle (Az év költője) díj, 2003
– Katedra-díj, 2006
– Forbáth Imre-díj, 2007
– Magyar Arany Érdemkereszt, 2013 – „szerteágazó irodalmi munkássága, az egyetemes magyar kultúra gazdagítása, a felvidéki magyar közösség sorsának jobbra fordításáért történő következetes kiállása elismeréseként” a Magyarország köztársasági elnöktől.
– Balassi Bálint-emlékkard, 2014
– Madách Imre-díj, 2014
Kulcsár Ferenc temetése 2018. március 26-án, 13.00 órakor lesz Dunaszerdahelyen, a Kisudvarnoki úti temetőben.
Ezt már olvasta?
Megszállt múlt, megszállt hétköznapok – kommunista hálózatok Magyarországon és Csehszlovákiában
Itt az MCC új előadása: spiclik, besúgók és társutasok...
