A parlamenti képviselők ezért megszavazták, hogy az ország iparilag fejlett régióiban ez év májusától lényegesen kevesebb nehézség árán foglalkoztathatnak majd a cégek az uniós tagországokon kívülről érkező munkaerőket. A kevésbé szigorú feltételek azonban csak a legfeljebb 5 százalékos munkanélküliséggel rendelkező járásokban érvényesek.
A munkaügyi tárca már ez év nyarán összeállítja a hiányszakmák listáját, majd ezt követően megkönnyíti az Ukrajnából, Szerbiából és Vietnamból származó szakemberek foglalkoztatásának feltételeit. Persze, nem mindenki örül ennek felhőtlenül, a társadalomban mindig vitát vált ki a külföldi munkaerők érkezése. Egyesek azzal érvelnek, már jelenleg is több külföldi dolgozik a cégükben, és azok sem képesek megfelelő minőségben elvégezni a rájuk bízott munkát, mások meg félnek fizetésemelést kérni, mert attól tartanak, hogy lecserélik őket az olcsóbb ukrajnai munkásokra.
2017 decemberének végén a legtöbb betöltetlen munkahelyet az operátori és gépszerelői szakmákban jelentették a munkahivatalok. „Ezekben a munkakörökben 28 100 betöltetlen munkahely volt" – jelentette ki a munkaügyi tárca szóvivője, Michal Stuška. Szakképzett mesteremberekből 13 704 hiányzott, szakképzetlen munkaerőből pedig 10 743. A foglalkoztatásügyi ügynökségek tapasztalatai alapján a munkaerőpiacon leginkább gyártási operátorokból, informatikusokból, elektromechanikusokból, raktárosokból, fémmegmunkálókból és targoncavezetőkből van hiány.
A törvény értelmében a külföldi munkavállalóknak ugyanazt a munkát ugyanolyan bérért kell elvégezniük, mint a hazai munkavállalóknak, és egy cégben legfeljebb a dolgozók 30 százaléka lehet külföldi. A spekulánsok azonban már most megpróbálják megkerülni a törvényt úgy, hogy a külföldi munkavállalók egy bizonyos szolgáltatás nyújtásának keretében érkeznek a cégekbe, és mondjuk, a szerződéses szerb alvállalkozótól kevesebb bért kapnak, mint a hazai munkavállalók. A munkaügyi tárca szerint azonban a Munka Törvénykönyvének parlamenti módosítása véget vet ennek a gyakorlatnak is.
„A jelenlegi törvénymódosítás kifejezetten előírja, hogy a Szlovákia területén ideiglenesen munkát vállaló harmadik országbeli polgárok esetében ugyanolyan feltételeket kell betartani, mint a más uniós tagállamból ideérkező munkaerő esetében" – állítja Stuška.
A foglalkoztatásügyi ügynökségek szerint sem okoznak a külföldi munkavállalók bércsökkenést a hazai munkavállaló számára. Szerintük ugyanis a munkaerőpiac megnyitása csak bizonyos járásokat érint, ahol a munkanélküliség olyan alacsony, hogy a munkaadók nem engedhetik meg maguknak a fizetési feltételek romlását. Sok ugyanis ott az ország egyéb régióiból érkező munkavállaló, akiknek nem jelentene gondot máshová menni a magasabb bér után.
A hasonló munkamentalitás miatt a hazai gyárakban a legjobban az ukránok és a szerbek érvényesülnek. Az ügynökségek szerint a legelőnyösebb, ha házaspárokat alkalmaznak, mivel az egyedülálló férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkaidő utáni bulizásra, ami aztán rossz hatással lehet a munkaerkölcsükre.
A cégeknek egy külön koordinátori munkaerővel is számolniuk kell, aki a külföldieket segíti majd a hazai munkapiachoz való alkalmazkodásban és egyéb gyakorlati ügyekben, mint például az orvosi ellátás stb.
A munkaerőpiac megnyitását az ellenzék egy része keményen bírálta a parlamentben. Szerintük ugyanis a jelenlegi problémák nagy részét megoldaná a hazai munkavállalók jelentősebb béremelése. Ennek kapcsán az egyik ügynökség képviselője megjegyezte, hogy a cégek már fix árú szerződéseket kötöttek, s amennyiben a magasabb bérigények miatt nem lesznek nyereségesek, átköltöztetik a gyáraikat Romániába, Törökországba vagy Tunéziába.
A megnövekedett logisztikai költségek veszélye miatt főleg a gépjárműiparban tevékenykedő cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy elhagyják Szlovákiát, ezeknek ugyanis a nagy gépjárműgyártó gyárak, a Volkswagen Slovakia, a PSA Peugeot Citroën Slovakia és a Kia Motors Slovakia közelében kell maradniuk. „A szakképzett munkaerőhiány azonban a gépjárműiparban az újabb megrendelések elfogadásának visszautasítását jelentheti, ami biztosan nem tesz jót Szlovákia gazdasági fejlődésének, ezért kell a munkaerőpiac megnyitásával együtt a munkanélküliek átképzésébe és a középiskolások duális képzésébe is beruháznunk" – jelentette ki a kérdés kapcsán a Szlovák Gépjárműipari Szövetség elnöke, Juraj Sinay.
