„Ma nem csak az aradi vértanúkról emlékezünk meg, hanem minden honvédről, akik a magyar Hazáért adták életüket az 1848/49-es magyar szabadságharc ideje alatt, és az azt követő megtorlások során” – fogalmazott köszöntőjében Hájos Zoltán polgármester.
Az a hősies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, valóságos rokonszenvet váltott ki Európa-szerte, és még Amerikában is. Táplálta a nemzetek reményeit, hogy egy kedvező fordulat alkalmával egyszer végre kivívhatják függetlenségüket. A háborúk régi törvénye, hogy a győztesek határozzák meg a háborút követő időszak történéseit. A magyar szabadságharc leverését követően is a győztes határozott. Nem a nagylekűség, a megbékélés politikáját választotta, ahogyan azt Miklós cár tanácsolta a Habsburgoknak, hanem a bosszú, a megtorlás és a megfélemlítés politikáját” – emlékeztetett Hájos.
„A mai nap nem a harag, hanem az 1848/49-es magyar forradalom és a szabadságharc áldozatainak, és a megtorlás időszakában meghalt mártíroknak kijáró tisztelet kifejezője. Haláluk szimbóluma annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak, amelyet a magyar nemzet évszázadokon át folytatott a függetlenség kivívásáért és a társadalmi haladásért. Emléke nem lesújt, nem megfélemlít, hanem bátorít és ösztönöz” – fogalmazott városunk polgármestere.
Beszédét követően Berényi József megyealelnök szólt az emlékező közösséghez. „A megidézett honvédtábornokok nevei alapján is világos, hogy nemcsak magyarok voltak a vértanúk között, akiket később, vagy más időpontban gyilkoltak meg, hanem voltak osztrákok, németek, horvátok is, akik nem tudtak magyarul sem rendesen. Ezt azért fontos aláhúzni és megemlíteni, mert ez mutatja 1848-49 egyetemességét, európaiságát, a leghaladóbb szellem felvállalását.”
Október 6-a üzenetekkel, szimbólumokkal teli, mondta a megyealelnök, kiemelve, hogy a magyar csapatok Világosnál az orosz cári csapatok előtti fegyverletétele is mély szimbolikával bír: csak azért sem az osztrákok előtt akarták letenni a fegyvert – így is jelezve, hogy a szabadságharc nem az osztrákok előtt bukott el.
„Hasonló szimbólum volt az is, hogy Kossuth Lajos száműzetése során soha nem fogadta el a kiegyezést. A Cassandra-levélben megjósolta, hogy a kiegyezéssel Magyarország sorstársává válik a Habsburgoknak, és a Habsburg-ház bukása magával fogja rántani Magyarországot is. Igaza volt” – mutatott rá Berényi.
A beszédeket követően a politikai pártok és a civil szervezetek, helyi közösségek helyezték el a kegyelet és a hála koszorúit az 1848/49-es emlékműnél.
A megemlékezésen részt vett Kovács Gábor, Magyarország szlovákiai konzulja, Sárközi Irén parlamenti képviselő, Rigó Konrád államtitkár, Berényi József Nagyszombat megyei alelnök, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, megyei képviselő, Bacsó László megyei képviselő, illetve Horváth Zoltán alpolgármester is.
