A változást ellenzők azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a javaslat röviddel az őszi önkormányzati választások előtt született meg, s a módosítás csökkentené a polgárok reprezentatív képviseletét a helyi önkormányzatokban.
Jelenleg Szlovákiában mintegy 21 ezer megválasztott kommunális képviselő működik az egyes önkormányzatokban, számukat nagyjából 900 fővel csökkentette volna a belügyminisztérium tervezete. A képviselők számának csökkentése elsősorban a nagyobb városokat érintette volna, melyek lakossága meghaladja a 20 ezer főt, s kevésbé lett volna kihatással a kisebb, néhány száz főt számláló községekre.
A kormány által jóváhagyott, a községekről szóló törvénymódosítási javaslat elsődleges célja a spórolás volt, bár a belügyi tárca nem pontosította a lehetséges megtakarításokat. „Úgy gondoljuk, hogy amennyiben az volt a cél, hogy pénzt takarítsanak meg, vagy a csökkentsék a magas javadalmazásokat, azt másképpen is meg lehetett volna oldani. A nézetek sokszínűsége, amely ma a képviselő-testületeket jellemzi, jó és szükséges" – hangsúlyozta Antal Péter (Most-Híd), aki az előterjesztésében javasolta, hogy a községekről szóló törvénymódosításból hagyják ki a képviselők számának csökkentését. Javaslatát a 127 honatya támogatta.
Štefan Bieľak, a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetségének (ZMOS) alelnöke a Pravda napilapnak adott interjújában elmondta, hogy a csökkentésre vonatkozó javaslattal a belügyi tárca állt elő, az eredeti javaslat azonban még mélyebbre ható változásokat eredményezett volna. „Mi a javaslatot bizonyos módosításokkal akceptáltuk, annak ellenére, hogy a tagságunk alapvetően nem azonosult a csökkentésre tett indítvánnyal"– nyilatkozta.
Tomáš Koziak politológus a képviselők számának csökkentésére irányuló szándékkal kapcsolatban megjegyezte: „Az egyik oldalon csökkentené a polgárok reprezentatív képviseletét, másrészt viszont pénzt takarítana meg. A kevesebb képviselő lehetőséget biztosítana arra, hogy helyi szinten könnyebben egyezségre jussanak a települést érintő kérdésekben, ugyanis a magasabb létszámú testület az érdekek különbözőségét növeli, s így nehezebb megegyezésre jutni"– vélekedett.
A politológus kiemelte, hogy ez csak a probléma egyik részét képezi, fontosabbnak tartja a területi önkormányzati rendszer reformját. Ilyen lehet szerinte a közös hivatalok kialakítása, mivel Szlovákiában nagyon sok a kis település. „Világos, hogy a helyzet megoldását másképpen kell megközelíteni, mint a képviselők számának csökkentésével"– közölte.
Annak ellenére, hogy a képviselők száma nem lesz kevesebb, a parlament úgy döntött, hogy korlátozzák a javadalmazásukat. A jövőben a keresetük attól függ majd, hogy az adott településen mennyit keres a polgármester. Ezután a képviselő javadalmazása éves szinten már nem haladhatja meg a polgármester egyhavi alapfizetését.
További újdonságot jelent a nem működő települések szomszédos községgel történő összevonásának lehetősége. A működésképtelen község megszűnik, s az a település, melyhez csatolják, egyszeri támogatást kaphat az állami költségvetésből. Az összevonást azonban a befogadó község önkormányzati képviseletének is meg kell szavaznia.
A parlament ezzel kapcsolatban azt is beépítette az új jogi normába, hogy az összevonások során figyelembe kell venni a községek nemzetiségi összetételét, amire a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája kötelezi Szlovákiát.
Az elfogadott módosítást bírálta az ellenzék, mivel szerintük az a polgármesterek hatáskörét erősíti a polgárok és a képviselők rovására. Az OĽaNO arra a visszásságra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy az ellenőr a polgármestert hivatott ellenőrizni, ennek ellenére a jövőben feladatokat adhat majd neki a polgármester. Az OĽaNO azt is sérelmezi, hogy a törvényből törölték a polgármester leváltására irányuló helyi referendum kiírásának a lehetőségét, amennyiben elhanyagolja a kötelességét, alkotmányt sért, vagy nem tartja be a kötelező érvényű rendeleteket.
„Amennyiben a polgármester elmulasztja a kötelességeinek teljesítését, de a maga oldalán tudhatja az önkormányzatot, gyakorlatilag leválthatatlanná válik. A közös üzelmek esetében ez a viselkedés megfelelhet az önkormányzatnak, azonban ellehetetleníti a települést" – szögezte le Tomáš Koziak politológus.
A ZMOS alelnöke, Bieľak annak a véleményének adott hangot, hogy arról, hogy a polgármester törvényt szegett vagy sem, nem az önkormányzatnak, vagy a polgármesternek kell dönteni. Ebben a bűnüldöző szervek, az ügyészség és a bíróság az illetékes.
Jelenleg az önkormányzati képviselők számát Szlovákiában a következő módon szabályozzák:
40 lakosig – 3 képviselő
41 - 500 lakosig – 3 – 5 képviselő
501 - 1 000 lakosig – 5 - 7 képviselő
1 001 - 3 000 lakosig – 7 - 9 képviselő
3 001 – 5 000 lakosig – 9 – 11 képviselő
5 001 - 10 000 lakosig – 11- 13 képviselő
10 001- 20 000 lakosig – 13 – 19 képviselő
20 001 - 50 000 lakosig – 15 - 25 képviselő
50 001 - 100 000 lakosig – 19 - 31 képviselő
100 000 feletti lélekszám esetében – 23 - 41 képviselő
Szlovákiában jelenleg 2 900 település van, melyek 92 százaléka kevesebb, mint 3 ezer lakossal rendelkezik. Dunaszerdahelyen a képviselők egyébként tavaly májusban már szavaztak arról, hogy az idei választások után a számuk a jelenlegi 25-ről 21 csökkenne.
Forrás: gazdasag.sk/dunaszerdahelyi.sk
