Nem csak nyelvében, jelképeiben is él a nemzet

Varga Olivér köszöntötte a résztvevőket, kiemelten Karaffa Attilát, városunk alpolgármesterét, valamint Haják Szabó Máriát, a Kossuth Rádió felvidéki tudósítóját, továbbá a szlovákiai magyar hagyományőrzők egyik legjelentősebb és legrégebbi közösségi rendezvénye, a Honismereti Kerékpártúra jelenlévő résztvevőit.

Mint a rövid bevezetőből megtudtuk, ezen túrák és a túrázók hatására döntött úgy Pécsi L. Dániel, hogy jelképtervező lesz. A művész már több mint 30 éve van a pályán, több mint 1000 jelképet tervezett, a mostani, dunaszerdahelyi pedig már a 321-dik kiállítása a Kárpát-medencében.

Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója örömmel fogadta a felkérést, hogy a múzeum adjon helyet ennek a különleges kiállításnak. Mint köszöntőjében elmondta, a tárlat szlovák nyelven a Találkozások címerek segítségével címet kapta, hiszen ez a tárlat lehetővé teszi, hogy a szeretet síkján, a lélek síkján találkozzanak az érdeklődők, hogy az anyaország és az elszakadt területek találkozzanak egy helyen.

„Ez a kiállítás arról szól, hogy találkozhatunk –- a falakon, a jelképeken keresztül, de fizikailag is“ – zárta rövid köszöntőjét a múzeum igazgatója.

Gy. Szabó András előadóművész, a kiállítás kurátora megnyitója elején egészen 2007-ig lépett vissza, amikor a szomszédos Királyfiakarcsán azzal a céllal állították fel Rieger Tibor szobrászművész Magyarok Nagyasszonya szobrát, hogy valamiféle szakrális emlékhely lehetőségét teremtsék meg az anyaország és az itt élő magyarság összetartozás-tudatának erősítésére, az erre az alkalomra szerkesztett kiadványban pedig Pécsi L. Dániel jelképművész Csallóköz címerét helyezte el. Később Kárpátalja esetében is megismétlődött a kölcsönkérés, a Nagyszőlősön Matl Péter munkácsi szobrászművész Nagyboldogasszony alkotásának felavatása alkalmával a Kárpátalja címert használta.

„Pécsi L. Dániel megelőzött minket a jelképekkel történő összetartozás tudatának erősítésében?“ – tette fel a kérdést megnyitójában a kurátor, majd azonnal választ is adott önnön kérdésére: „Minden megtervezett címer egy lépés az önazonosság, az identitás megerősítése felé“.

„A címer pajzsot ad, mint oltalmat nyújtó heraldikai jelkép. S fordítva is igaz, egy közösség lelki épsége, összetartó ereje tartja meg címerének állandóságát“ – emelte ki az előadóművész.

Pécsi L. Dániel élete meghatározó élményének nevezte a Honismereti Kerékpártúrákat, mivel a magyarországi művész ezeken a találkozókon érezte testközelből, hogy a Duna túloldalán is élnek magyarok. Ekkor indult el az a folyamat, amely során húsz éven keresztül járta a Felvidéket Dévénytől Ágcsernyőig.

A jelképtervező művész kitért arra is, hogy annak ellenére, hogy katolikusnak keresztelték, a református egyház kérésére már több száz címert készített, ami nagy büszkeséggel tölti el. Különösen az, amikor 2000-ben a Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetsége akkori elnöke és Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Egyházkerület akkori püspöke és a zsinat lelkészi elnöke felkérték arra, hogy tervezze meg a világtalálkozónak a látványtervét.

Aztán később elkészítette a magyarországi református egyháztestek, a dunántúli, a tiszáninneni, tiszántúli egyházkerületek, valamint a felvidéki, kárpátaljai, a délvidéki, két amerikai, nyugat-európai és ausztráliai egyháztestek címereit, aminek a koronája az volt, hogy 2009-ben, amikor egyesültek a trianoni békediktátum által elszakított református egyháztestek, az akkori püspök, Bölcskei Gusztáv arra kérte meg, hogy tervezze meg az egyesített magyar református egyház címerét is – emlékezett vissza Pécsi L. Dániel. Legalább ekkora megtiszteltetés érte, amikor Veres András győri megyéspüspök felkérte az 1001-ben Szent István által alapított Győri Egyházmegye címerének megtervezésére.

Beszédében az is elhangzott, hogy oktatási intézményeknek is tervezett. Ezek közül kettőt emelt ki.

„Tavaly volt 20 éve, hogy Tőkés László felkért, hogy a Partiumi Keresztény Egyetemnek tervezzem meg a címerét. Ez azért volt fantasztikus esemény, mert képzeljék el, hogy ez a Partiumi Keresztény Egyetem abszolút ökumenikus szellemben oktatja azokat a hallgatókat, akik bármelyik vallási felekezetből oda járnak. Képzeljék el, hogy a címeres zászlót a római katolikus, görögkatolikus, református, evangélikus, unitárius, baptista és a román ortodox egyház együtt áldották meg. Tehát ez egy nagyon szép példája volt annak, hogy van keresztény összefogás, megértés, és hogy erre nagyon büszke vagyok. Meg arra is, hogy a párkányi Szent Imre Katolikus Óvodának is terveztem címert és képzeljék el, hogy ez az óvoda bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mert a világon ez volt az első óvoda, ami címert kapott“ – mondta el örömmel Pécsi L. Dániel.

„Gyakorlatilag egész Kárpát-medencében, a Kárpát-hazában ott díszelegnek a címereim, és mint a jelmondatom olvasható a címertáblán, hogy Nemcsak nyelvében, hanem jelképeiben is él a nemzet“ – zárta gondolatait a jelképtervező művész.

Az egyedi tárlatnyitó hangulatát Földessy László pánsípművész emelte, valamint Pécsi L. Dániel és Gy. Szabó András közös éneke tette még fennköltebbé. A kiállítás megnyitója a Himnusz közös éneklésével, valamint ajándékok átadásával zárult.

A kiállítás, melynek megnyitójáról képgalériánkban találnak további felvételeket, egészen február végéig tekinthető meg.

Szöveg és kép: Rózsár Vince