Nagyobb (fel)bontásban a város

Dunaszerdahely esetében nemcsak lebontott házakról beszélünk, hanem a város arculatának teljes változásáról. A hetvenes években kezdődő szisztematikus városrendezésnek nevezett projekt végérvényesen megváltoztatta Dunaszerdahely vidéki jellegét.

Voltak olyan épületek persze, melyeket szükségszerű volt elbontani annak állapota miatt, vagy egészségügyi szempontból nem feleltek meg a kor követelményeinek. Legtöbbjüket viszont a múlttal való végleges szakítás okán ítélték pusztulásra. Az így likvidált házak helyén szocialista stílusban épült lakótelepek és üzletek nőttek ki a földből, vagy korszerűbb családi házakat emeltek.

Ahogy a lakótömbök, úgy a családi házak is egyenszabvány szerint kerültek kialakításra, ergo olyan egyformák lettek, hogy egy görbe este után előfordulhatott, a férfiak nem találtak haza, majd a szomszédasszonyhoz csengettek be véletlenül. Egyesek ezzel magyarázzák, hogy évtizedekkel később a hőszigetelés elterjedésével a lakótelepek színesebbé váltak, figyelembe véve a családi perpatvarok megelőzését. 

Érdekes jelenség a Lenin (Fő) utca átalakítása, mivel a lebontott épületsort a nyolcvanas években üresen hagyták, majd a rendszerváltás után korhű stílusban „rehabilitálták”.

Ezek az apró épületek anno is jól megfértek volna a háromszintes blokkok előtt – ahogy manapság látjuk -, viszont az akkori rendszer éppen az igénytelen tömbházakkal hívta fel magára a figyelmet, amiket a szocializmus egyfajta ugródeszkájának tartott. Mennyivel kellemesebb sétálni a Fő utca macskakövein a Makovecz Imre tervezte, építészetileg is tarka üzletsor előtt, mint anno a leaszfaltozott járdán, a semmitmondó zászlórudak tengerében!

Ráadásul a „rehabilitációval” a mester szinte ugyanazt a képet tárja elénk, ami az egykori Dunaszerdahelyre volt jellemző. A volt Városi Nemzeti Bizottság téglatest alakú épületének átalakításával – valamint annak tornyával – összhangba került szemközti üzletsor visszaadott egy darabkát városunk múltjából, immár modernebb köntösben.

Az óváros lebontásával eltűnt a város szíve, ahová kis utcácskák torkollottak, épp csak magát a templomot hagyták „érintetlenül”

Bögi Róbert cikkének folytatását a KlikkOuton olvashatják el!