Mindenkinek van egy kis DAC-ca

„Megelevenedik a klub gazdag történelme, amely öt különböző államalakulatban is képes volt túlélni. Sőt mi több, egy olyan klubé, amely Szlovákia egyik legpatinásabb sportegyesületévé nőtte ki magát“ – köszöntötte a három mozitermet megtöltő látogatókat magyar, szlovák, illetve angol nyelven Tilajčík Edit. Rövid összefoglalójában előre jelezte, hogy a nézők a filmben láthatják, hogy vált az atlétikai klub a kisebbségi magyarság egyik identitásbástyájává, a szlovákiai magyarok legnagyobb közösségévé, a megmaradás egyik zálogává.

„A sport mellett a dokumentumfilm érinti a társadalmi és a politikai kérdéseket is, hisz a DAC-egyesülete esetében ezek jelentősége vitathatatlan. A dokumentumfilm számos kihívásról szól, harcról és nehézségekről. Mindenekelőtt azonban az összetartozásról, a kötelékekről, a közösségi élményről és ennek fontosságáról“ – hívta fel a figyelmet rövid felvezetőjében Tilajčík Edit, majd felkérte Világi Oszkárt, a DAC tulajdonosát, hogy szóljon néhány szót a nézőkhöz.

Világi Oszkár mindhárom teremben az érdeklődők elé állt, és magyarul, szlovákul, valamint angolul beszélt – nem is annyira a filmről, hanem arról az erőről, amit a DAC jelképez közösségünk számára.

A film keletkezéséről megtudhattuk tőle, néhány évvel ezelőtt egy fiatalember Erdélyben odalépett hozzá, és mondta, hogy szeretne készíteni egy filmet a DAC-ról. Ugyan beszélgettek róla, de a DAC tulajdonosa igazából nem gondolta, hogy lesz belőle valami. Aztán eltelt néhány év, az a fiatalember, Tősér Árpád pedig megrendezte a filmet.

„Én nem a filmről beszélnék, hanem azokról az érzelmekről, amiket a film bennem kiváltott. Három dolgot szeretnék kiemelni“ – folytatta a klubtulajdonos.

„Egyik az, amikor megértettem azt, hogy ez a dolog, ami a DAC-ról szól, ez 120 éve tényleg így van. Itt vannak emberek, akik szeretik a focit, és állandóan szeretik.

Mindenkinek van egy kis DAC-ca, amit ő épít fel, amit ő valahogyan gondol, és megpróbál magában megtartani, és a végén mindenki kijut a stadionba. S hogy örülünk, meg szomorkodunk, de ez így van 120 éve.

… Ebben a városban a foci, meg a város, az együtt élt 120 éven keresztül.

A másik dolog, ami számomra nagyon fontos, az, hogy ez a közösség, ami itt van, az tud együtt álmodni, és együtt álmodni, az egy óriási erő. És ez az óriási erő, és az óriási szeretet, ami itt van ebben a városban a DAC körül, ez hozza azt, hogy vannak dolgok, amik megtörténnek velünk, de nem tudjuk, hogy miért.

Utána talált meg bennünket a dal…

Valaki kiment, elénekelte egyszer, kétszer. A filmből meglátjuk, ki volt az, aki elénekelte, egyszer, kétszer. A Nélküled, ma egy óriási dolog lett, ez a magyarság egyik nagy kincse. Hogyan lehet az, hogy egy ilyen klubot megtalál egy ilyen dal?

Sok ilyen történet van ebben a filmben, sok ilyen dolog rejtőzik benne, ha megnézik ezt a filmet.

Azt gondolom, hogy amikor megnézik, akkor valahogy megértik azt, hogy miért vagyok kicsit elfogult a filmmel szemben.

Utolsó dolog, azt szeretném mondani, hogy ez a filmnek az első része. Mert lesz egy második része, aminek az lesz a címe, hogy: Amikor az álmok beteljesülnek. És azt is majd megnézzük a moziban“ – tárta gondolatait a nézők elé a Világi Oszkár.

A premier után – szintén mindhárom teremben – bemutatkozott a filmkészítő csapat is, mégpedig a rendező, Tősér Ádám, Lajos Tamás producer, Gajdics Dávid operatőr, Kiss Gábor István szerkesztő és Medveczky László vágó.

A DAC Filmet Magyarországon december 12-én mutatják be.

A bemutatón készült további felvételeinket képgalériánkban tekinthetik meg.

Szöveg és kép: Rózsár Vince