Manapság, ahogy a szűkülő élettér miatt egyre inkább megjelennek lakott területeinknek az erdők és mezők vadjai, már nem bízhatunk abban, hogy a jól karbantartott kis városi parkokban nem találkozunk kullancsokkal. Elég, ha egy kisgyermek lefut a járdáról a bokrok közé, már előfordulhat, hogy visszafelé egy kullancsot is hoz magával. A szakértők éppen ezért elsősorban a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák, akár a legrövidebb séták után is érdemes alaposan átvizsgálnunk a testünket, különösen a hajlatok (hónalj, ágyék, stb.) környékén.
Fontos kiemelni, a kullancs csak passzív terjesztője, vektora a különböző veszélyes kórokozóknak, táplálkozás (vérszívás) közben tulajdonképpen "véletlenül" juttatja áldozatába a vírusokat, baktériumokat.
Orvostudományi szempontból a kullancsok igen érdekes állatok. A kullancsfajok nyálában számos fájdalomcsillapító, véralvadásgátló, sőt immunválaszt elnyomó vegyület található, ezek egy része ma is ismeretlen a tudomány számára, ugyanakkor akad belőlük néhány, amelyet állatkísérletekben már eredményesen alkalmaztak.
A kullancs által okozott két legelterjedtebb betegség a vírusos encephalitis (agyvelő- és agyhártyagyulladás), illetve a baktérium okozta Lyme-kór, vagy borreliózis. Míg az előbbi ellen már általánosan elterjedt, jól működő védőoltás kapható, addig utóbbi kapcsán csak részeredmények állnak rendelkezésre, legfeljebb egy-egy baktériumtörzs ellen hatékonyak.
A kutatók elmondták, ha lesz is megfelelő védőoltás a Lyme-kórral szemben, kétséges, hogy általánosan elterjed majd, hiszen az encephalitistől megvédő oltást sem adatják be tömegével az emberek. Többek között azért, vélik, mert harminc eurós árával sokan túl drágának találják.
Az interjú egyik legérdekesebb részében a két cseh biológus arról beszélt, miként jöttek rá arra, hogy a kullancscsípés első huszonnégy órájában nem jutnak veszélyes kórokozók a gazdatestbe. Ha hordozza is az állat ezeket, 24 órán belül eltávolítva a kullancsot, gyakorlatilag biztosra vehető, nem fertőződünk meg.
Az eltávolítás módja, a közhiedelemmel ellentétben, gyakorlatilag mindegy is!
Ha beszakadna az állat feje, az sem jelent különösebb gondot, mondják a szakértők. Nem fertőz tovább, az immunrendszerünk megoldja az eltávolítását, nem kell megijedni. A Lyme-kór megjelenése kapcsán gyakran emlegetett piros kör a csípés helyén bár jelzi, megfertőződtünk, ideje orvoshoz fordulni, nem mindig bukkan fel. Sőt, a kutatók szerint tulajdonképpen gyakrabban nem, mint igen. A kórt kezdeti stádiumában egyszerű gyógyítani, egy antibiotikumos kúra segít. később azonban már, ha nem megyünk időben orvoshoz, baj lehet belőle. A szakértők szerint kullancscsípés után érdemes lehet laboratóriumba küldeni az állatot, derüljön ki, van-e rá esély, hogy valamit összeszedtünk tőle.
A kullancsriasztó szerek két óra után gyakorlatilag hatástalanok! Arra jók ugyan, hogy az állat "ne vegye észre" az arrajárót, de a kullancs attól még "véletlenül" meg tud kapaszkodni az ember nadrágján, zokniján. Onnan pedig már csak idő kérdése a csípés.
A biológusok szerint tehát egyetlen igazán fontos faktor van, az idő.
Denník N / ma7
Ezt már olvasta?
Peruban és a Coropuna csúcsán jártunk a VándorLáss-esten
Aki ismeri a VándorLáss-esteket, a VándorLáss csapatát,...
Mindenszentek és halottak napjának népi hiedelmei Csallóközben
November elsején ünnepli az egyház azokat a szenteket,...
