Csicsóka- Dudvás szárú gumós növény, amelyet nemcsak élelmezésre, de takarmányként is hasznosítanak. Őshazája Észak-Amerika, ahol az ottani indiánok a burgonya gyanánt fogyasztották. Az utóbbi években terelődött rá nagyobb figyelem, mióta a cukorbetegség népbetegség lett világszerte. 5-6-szor nagyobb a rosttartalma a burgonyánál, ami fokozza a laktató hatását, meggátolja a székrekedést. Gumói keményítőt csak csekély mennyiségben tartalmaznak. Gyógyhatását az inulin rejti, amely egy természetes cukorpótló, tartós fogyasztása esetén sem növeli a vércukorszintet és szabályozza a szénhidrát-anyagcserét. Májbetegeknek méregtelenítő hatású és a köszvényre is hatásos. Főként krémlevesek és főzelékek alapanyaga, nyersen salátákba is tehető, de kiváló választás sült húsok, halak mellé is.
Batáta- Az édesburgonyát a gyökérgumójáért termesztik, de érdekesség, hogy a fiatal levelei is fogyaszthatóak. Bár gumója szénhidrátban gazdag, sok fehérje is található benne, amelynek aminosav összetétele a tojáshoz hasonló. Értékes ásványi anyagokat tartalmaz, mint pl. vas, kalcium, magnézium. A benne található C-vitamin és béta-karotin az immunrendszert erősíti. Főzve, párolva, grillezve, pürésítve, húsok mellé köretként vagy főzelékként számtalan módon elkészíthető. Érdekes változata a lila húsú batáta, amelyet Japánban termesztenek. A lila színért felelős antocián nevű anyag rendkívül erős antioxidáns és erős rákellenes hatású szer.
Bulgur- Másik nevén törökbúza. Előállításához az éretlen búzaszemeket hántolás után gőzben párolják, napon kiszárítják, majd apró szemcsésre törik, ezért is hívják tört búzának. A rizzsel ellentétben nem ragad össze, mert a keményítő nagy részét a feldolgozás során leválasztják róla. Korpát és csírát is tartalmaz, ezért bővelkedik rostokban és B- vitaminokban. Glikémiás indexe alacsonyabb, mint a rizsnek. A török konyha népszerű körete, számtalan ételt készítenek belőle. Két változata ismert, a hagyományos világos bulgur és a teljes értékű barna bulgur, ami sötét búzából készül, és enyhén diós aromájú. Gluténérzékenyek számára tiltólistás.
Hántolt köles- Egyik legősibb termesztett gabonaféle. Könnyen emészthető, magas tápértékkel rendelkezik. Lecitinben, vitaminokban gazdag, és sok telítetlen zsírsav is megtalálható benne. Előnye még, hogy magas a magnézium tartalma, ami köztudottan jótékonyan hat az izomműködésre. Gluténmentes diétába is beilleszthető. Nagyon változatosan, édesen és sósan is elkészíthető semleges íze miatt. Levesbetétként, hús mellé, önmagában főételként vagy desszert gyanánt is alkalmazható. Fontos megjegyezni, hogy túlzott fogyasztása nem ajánlott a benne lévő goitrogének miatt, melyek olyan anyagok, amik elnyomják a pajzsmirigy működését, ezért annak megnagyobbodásához vezethet.
Kuszkusz- Észak-afrikai eredetű étel, ami durumbúzából készül, tulajdonképpen meggőzölt dara. A benne található legfontosabb ásványi anyag a szelén, ami gyulladáscsökkentő hatásáról ismert és a daganatos megbetegedések ellen is hatásos. Mégsem mindenki számára egészséges, ugyanis gluténtartalma miatt az arra érzékenyek nem fogyaszthatják. Főként sült zöldségekhez ideális, de édes ételként a tejberizshez hasonlóan is elkészíthető.
Hántolt árpa- Másnéven gersli. Legnagyobb nyomelemtartalmú gabonaféle. Megnyugtatja az idegrendszert, vizelethajtó hatású. Legismertebb felhasználása a zsidó konyhában van, ahol a sólet alapanyaga. Készíthetünk belőle köretet, kását, de főzelékek dúsítására is alkalmas. Szintén glutént tartalmaz.
Quinoa- Dél-Amerikából származó növény. Alacsony szénhidráttartalmú, magas fehérjetartalmú álgabona, ezért a vegetáriánusoknak és vegánoknak különösen ajánlott az állati eredetű fehérjék helyettesítésére. Esszenciális aminosavakban gazdag, könnyen emészthető, ezért a fogyókúrás étrendbe is beilleszthető. Gluténmentes. Gyorsan elkészíthető és mivel semleges ízű, ezért akár sós, akár édes ételek, köretek készítésére is felhasználható. Igazi superfood, ezért aki csak teheti fogyassza.
Hajdina- Több néven is ismert, úgymint pohánka, tatárka, tatárbúza. Gabonapótló növény. Olcsó, sokoldalúan elkészíthető. Magas a rosttartalma, amiért jó hatással bír az emésztőrendszerünkre. Ha a hajdina magokat főzés előtt megpörköljük, jellemzően enyhén diós ízt kap az étel. Nemcsak köret, kása, levesbetét vagy akár darált húshoz töltelék is készülhet belőle.
Fekete rizs- Ősi gabona, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről származik. Érdekessége, hogy a lilás fekete színét egy antocián nevű anyag adja, aminek antioxidánsként nagy szerepe van az ember szervezetében. Fehérjetartalma a legmagasabb a többi rizsfajtához képest. Több kutatás is bizonyítja, hogy a benne található antocianidok, karotinoidok rákellenes tulajdonságúak. Lisztérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják. Főzése előtt az a trükk, hogy többszöri bő hideg vízzel kell leöblíteni, így elkerülhető gumiszerűvé válása. Mogyorós aromájú, főként halakhoz passzol az ízhatása, de salátákhoz és rizspudingfélékhez is kiváló.
Vörös rizs- Ezt a rizsfajtát erjesztéssel állítják elő egy vörös élesztőgomba segítségével. Legkiemelkedőbb gyógyító hatása, hogy a vér koleszterinszintjét csökkenti. Mint mindenből, ebből az élelmiszerből is érdemes mértékkel fogyasztani, mert emésztőrendszeri zavarok mellett a májra is negatív hatással lehet, sőt terhes és ízületi gyulladásban szenvedő betegeknek sem ajánlott. Sokoldalúan felhasználható a konyhában főként saláták, köretek készítésére.
Danáč Gabriella
Ezt már olvasta?
Mindenszentek és halottak napjának népi hiedelmei Csallóközben
November elsején ünnepli az egyház azokat a szenteket,...
