Milan, hogyan töltötted a karácsonyt és a pihenőidőszakot?
„Az idő nagy részét Kassán töltöttem a családommal, mivel az idény közben nem igazán van lehetőség meglátogatni őket. Az egész rokonságot körbejártam és fejben is kipihentem magam. A menyasszonyommal öt napot töltöttünk el a Tátrában. Friss hegyi levegőt szívtam, új erőre kaptam és bízom benne, hogy kellőképpen kipihentem magam, továbbá, hogy felkészülten várom az előttünk álló nehéz időszakot.”
Olyan típusú ember vagy, aki tesz újévi fogadalmakat?
„Nem, mert ha valaki tesz is ilyeneket, ezeket legfeljebb egy-két hétig tartja csak be. Inkább hosszútávú céljaim vannak, amelyek nem évről évre teljesítendők.”
Biztosan van valami kívánságod a 2025-ös esztendőt illetően, főleg a hosszantartó sérülésed után…
„Természetesen az egészség, remélhetőleg a testem kitart és jól szolgál majd. Szeretnék felkészülni az idény tavaszi felére, hogy a csapat segítségére legyek.”
Térjünk vissza a sérülésedhez. A 4. fordulóban még gólt lőttél a Nagymihály otthonában, de egyúttal az volt az utolsó őszi mérkőzésed. Mi mindent abszolváltál azóta?
„Elszakadt az izmom és mivel már nem is emlékszem rá, mikor szenvedtem legutóbb izomsérülést, minél hamarabb szerettem volna ismét formába lendülni. Viszont komplikációk adódtak és végül szinte az egész őszt kihagyni kényszerültem. Természetesen főleg fejben volt megterhelő ez az időszak. Hónapokig az edzőterembe voltam bezárva és minden nap hasonló gyakorlatokat végeztem. Hiányzott a pálya és a csapattársaimmal való közös edzés, így nagyon boldog vagyok, hogy ismét a srácok között lehetek. Nagyon bízom benne, hogy a testem és az izmom is kibírja a megterhelést.”
Milyen érzés volt a lelátóról figyelni a társakat?
„Igyekeztem őket onnan is a lehető leginkább támogatni. Nem kellemes dolog, amikor az ember nem lehet a pályán és csak a lelátóról követi figyelemmel a történéseket – főleg, ha azt látja, hogy nem megy a csapatnak. Remélhetőleg a felkészülés alatt kellő idő áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy végig vegyük és javítsunk azokon a dolgokon, amelyek nem működtek, hogy minden összeálljon és hogy alaposan felkészüljünk a szezon tavaszi felére, mert tudjuk, nem lesz könnyű dolgunk. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az alapszakaszt követően a felső hatosban végezzünk és a rájátszásban megszorongassuk a felettünk álló csapatokat. Ki akarunk jutni az európai kupaporondra.”
Már mögöttetek vannak az első edzések. Miként reagált a tested és hogy érzed magad?
„A testem eddig remekül reagál, jól érzem magam. Ugyanakkor azt is érzem, hogy még nem vagyok százszázalékos állapotban, főleg, ami az erőnlétet illeti. Idő kell az eredeti formámhoz való visszatéréshez, csak a felkészülési mérkőzések szolgálnak majd beszédesebb információkkal. Még szerdán is mágneses rezonanciás kontrollvizsgálaton vettem részt. Lényegében már nem érzek fájdalmat, csak néha minimálist, de egy ilyen izomsérülés után ez teljesen normális. Az izmomban még ott a heg, így valamennyi ideig érzékenyebb lesz, de bízom benne, hogy idővel a legkisebb fájdalom is elmúlik.”
Ha minden a tervek szerint alakul, az első előkészületi találkozókon is pályára léphetsz?
„Természetesen mindent megteszek annak érdekében, hogy minél hamarabb az edzői stáb rendelkezésére álljak. Sem én, sem pedig valószínűleg az orvosi stáb sem tudja egyelőre megmondani, mi lesz egy hónap múlva, miként reagál a szervezetem a megterhelésre. Pillanatnyilag minden rendben van, remélhetőleg napról napra jobban érzem majd magam, a lábam kitart és bevethető állapotban leszek.”
dac1904.sk
