Miért magyar iskola?

Az iskolakezdéssel a kb. 6 éves gyermek új szerepbe (szereprendszerbe), új környezetbe kerül és nem utolsó sorban egy sereg új feladattal találja szemben magát. Ebben a korántsem egyszerű „átmeneti” időszakban a gyermeknek szüksége van a biztos pontokra, támaszokra, kiindulópontokra, melyek egyikét éppen a megismert (anya)nyelv kell, hogy jelentse. Nem véletlen, hogy a nem nemzetiségi nyelven oktató iskolákban az idegen nyelvet (általában az angolt) csak a harmadik évfolyamtól vezetik be – azt is csak heti pár órában. A nem anyanyelvén tanuló gyermeknek értelemszerűen minden egyes óra egyben „idegen nyelvi” óra is, mely óriási terhet jelent egy 6 éves számára.

Az iskolai és családi edukáció során a gyermek nem csak információkat, tudást gyűjt és szerez, de nyelvi, kulturális és nemzeti identitása is formálódik. Abban az esetben, ha életéből hiányoznak ezek azok a bizonyos „biztos pontok”, melyeket ezen identitása is biztosít, nagy valószínűséggel alakul ki az emberben ún. mentális görcs. Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy nem tudja majd kifejezni magát sem az anyanyelvén (mert azt nem tanulja), sem az államnyelven (mert az még idegen számára és csak tanulja azt). Kulturális és nemzeti téren pedig nem lesz sem magyar, sem szlovák – amolyan nemzeti hontalanná válik. S éppen ez okozza a fent említett mentális görcsöt.

A racionális érvek tekintetében egyértelműen kimutatott (csak sehol sem hangozatott és publikált) tény, hogy a szlovák iskolában tanuló magyar gyermekek az nemzetközi mérésekben gyengébb eredményeket produkálnak a magyar iskolában tanulókkal szemben. Ez nem hiedelem, ez tény!!! Lásd a PISA-tesztelés részletes bontását!

A szlovák nyelv esetleges elsajátítása – a hiedelmekkel ellentétben – nem jelent biztos belépőt az élet és az életpályák világába. A szaktudás és szakismeretek megszerzésének ily módon történő feláldozása – a szlovák nyelv elsajátítása érdekében – sokkal inkább kontraproduktív. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy megtanulhat az ember ily módon szlovákul, de alacsonyabb szintűek lesznek a szakismeretei. Az életben viszont leginkább a szakismereteire lesz szüksége!

Régiónkban a felsőoktatási edukációs tér a szlovák nyelvterületen a legszűkebb. Tehát itt a legkisebb a választási lehetőség. Magyar nyelvterületen min. a kétszerese a „hazainak”. A minőség tekintetében pedig még nagyobb a különbség. Nem titok, hogy a magyar felsőoktatás magasabb színvonalat képvisel a szlovákkal szemben. Ezért az az érvelés, hogy az egyetem miatt lenne szükség a „jobb” szlovák nyelvtudásra, enyhén szólva sántít. Személy szerint azt gondolom és tapasztalom, hogy sok szülő saját gyermek- és fiatalkori traumája, esetleg sikertelensége miatt íratja gyermekét szlovák iskolába. Az azóta eltelt pár évtized alatt viszont annyira megváltoztak az oktatás körülményei, feltételei, céljai, hogy a szlovák iskola választásával, sokkal inkább gyermeke sikertelenségét kódolja és készíti elő!!! Tanácsként legyen elég annyi, hogy számtalan magyar tannyelvű iskolában tanuló emberből lett kitűnő hazai és külföldön is elismert szakember. A szlovák iskolát teljesítők esetében ez az arány jóval kisebb.